Iván, a rettentő

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Bulgakovnak ez a vígjátéka keretes vígjáték, mivel csak első és utolsó rövid jelenete játszódik a valóságban. A rádiót bütykölő Tyimofejev feltaláló, aki zaklatott, munkakörülményei lehetetlenek, alig tudja elviselni a türelmetlen népművelés eszközét, a hangszórót, amelyet a házfelügyelő nem hajlandó kikapcsolni. Amikor átlépünk az álomba, hihetőnek érezzük Zinát, a butuska, megbízhatatlan színésznőt, akit elkábítanak egy filmrendező ígéretei, melyek nyomán otthagyja a feltalálót. Álomszerű viszont, hogy Tyimofejev szembe mer szállni a goromba házmesternével. Megjelenik Miloszlavszkij, akinek kacagtatóan irreálisak a telefonbeszélgetései és otthonos viselkedése az idegen lakásban, reális azonban módszeres fosztogatása. Bunsát, a házmestert, ostobasága teszi félelmetessé, ez készteti Tyimofejevet arra, hogy bemutassa találmányát, így a színre varázsolva Miloszlavszkijt, majd később Iván cárt. Rettenetes Iván a maga cári és XVI. századi módján reagál korunk köznapi jelenségeire, de a múlt zsarnoka erkölcsi tisztaságban így is messze fölülmúlja a jelen polgártársait.
Tyimofejev életét a bizalmaskodó, kéretlen tanácsokat osztó házmesternék morzsolják fel, a munkáját és életét az ostobaság gyanakvás, besúgás veszélyezteti; a Spak-féle alakok és Bunsák.

A(z) Országút Társulat előadása

Stáblista

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Még nincs szavazat!

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

Még nincs szavazat!

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon