A Játék a kastélyban elsősorban egy szerelmi történet, melynek gyújtópontjában a látszat és a tartalom, az igazi és a hamis felismerése, a kettő közti dilemma áll, és mindez viharos erővel csap össze Molnár Ferenc vígjátékában. De a néző nem csak egy szórakoztató sikerdarabot kap majd, hanem bepillantást is nyer a darabot létrehozó drámaíró alkotási folyamatába: fricskák, fordulatok, félreértések, szerepjátékok közepette a darab azt is látni engedi, miként csapja be közönségét egy sikerdarabíró.

Turai és Gál sikeres színműírók. Fiatal felfedezettjük és barátjuk, Ádám tehetséges zeneszerző. Annie, Ádám menyasszonya, a szerző-barátok közös, új operettjének primadonnája. Ádám Annie meglepetésére érkezik az olasz kastélyba, azonban a színésznő egykori kedvese, a sármőr színész, Almády társaságában tartózkodik a helyszínen, hogy régi szerelmét „tisztázza”. Szerencsére Ádámot elkísérik barátai, akik a fennálló, kényelmetlen valóságot színdarabba csomagolva próbálják megmásítani és helyreigazítani, hogy megmentsék a fiatalok nászát.

Van tehát egy Fiatal Tiszta Fiú és egy Tapasztalt Bölcs, egy Csélcsap Férfi meg egy Édes Huncut Hölgy. A Fiatal Tiszta Fiú mindent akar és tisztán: szerelmet, bizalmat, hűséget, őszinteséget. A Csélcsap Férfi: az Édes Huncutot akarja, csak úgy, csak könnyen és gyorsan, éhesen és buján. Az Édes Huncut pedig: nyugalmat, biztonságot, méltó női helyet egy férfi oldalán. De a múlt, a szokások, mint a slepp, húzódnak utánunk, és akadnak bele mindenbe, visszahúznak, rabul ejtenek. Az egyetlen, ami szabadulást hoz a zűrzavarból: egy fergeteges hazugság. Legalábbis hazugságnak tűnik − de a Tapasztalt Bölcs kezében ez sem más, mint a Szeretet, amely mindent beragyog.

A(z) Csokonai Színház, valamint Naszlady Éva előadása