férfiak & nők
oroszok & franciák
Mindkét zseni első remekműve!
Gogol & Genet. Előbbi a 19. utóbbi a 20. század legelején született, 101 esztendő eltéréssel. Együtt kerültek a harmadik kötetbe az Akadémiai Kiadó negyven évvel ezelőtt kinyomtatott Világirodalmi lexikonában. Egy orosz és egy francia egyfelvonásos. Mindkét zseniális szerző első műve. Az elsőben csak férfiak, a másodikban csak nők szerepelnek. Tudomásunk szerint először kerülnek egymás mellé színházi estén.
A Játékosokat magyarra ?Kártyások? címen fordították ? majdnem ugyanaz, ám talán mégsem. Az orosz kisvárosok szállodáinak termeiben azóta is furcsa urak igyekeznek játszva legyőzni egymást. Ki csal vajon, és ki csal még jobban? Hol a játék és hol a színjáték? A kisszerűség hol válik nagyszerűvé egy olyan társadalomban,
ahol minden az átverésre épül? És mi történik, ha ez a legkevésbé sem tragikus, ám kifejezetten nevetséges? ?Ne a tükröd átkozd, ha ferde a pofád.? ? írtuk egykor a Revizor fölé Gogol mottóját. Az egyik profi csaló kártyacsomagjának gyönyörű női neve van: Agyelaida Ivanovna. A szegedi Gogol-bemutatók így a Háztűznéző után immár Gogol-összessé válnak.
A lelenc-csavargó Jean Genet, ?a bohóc és vértanú? javítóintézetekből jutott az idegenlégión át a börtönökbe, ahol aztán írni kezdett. A Cselédeknek már a címe is kétértelmű, hiszen franciául ?a jókat? is jelenti. Magyarországon az Egyetemi Színpad játszhatta először, az utóbb nagynak képzelt barikádosdi előestéjén: 1967-ben. A polgári szalonban két testvérlány rendszeresen színházat játszik az úrnő távollétében és ruháiban. Korai pszichodrámájuk tétje évszázadok óta ismerős: Hogyan kéne legyilkolni a jóasszonyt, aki talán még a tejesfiújukra is áhítozna. A ház ellenállhatatlan urát mindenesetre már sikerrel elvitették a rendőrséggel, ahová jól kifundált följelentő leveleket küldtek. A korszakos csalók mutogatása színészeknek minden koron jutalom-játék.
A(z) Szegedi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások