hogy rohansz a sír felé -
az élet kabaré, igen;
vár rád a kabaré! "
A Kabaré musical-változatának létrejötténél sokan bábáskodtak, John van Druten, Joe Masteroff, a versszövegek írójaként Fred Ebb, zeneszerzőként John Kander. Valamennyiük közül mégis Christopher Isherwoodé az érdem, hogy ezt a parfümös-könnyes, tragikus és naivul mosolyos történetet megörökítette. Az angol író, a nácik hatalomra jutásakor éppen Berlinben élt, és nosztalgikus, szomorú emlékeit laza novellafüzérben adta ki 1939-ben, Isten veled, Berlin címmel. Ebben az elbeszéléssorozatban jelenik meg először Schroeder kisasszony - a musicalban Sally Bowles -, azután Kost kisasszony, aki a színpadon Schneider névre hallgat, meg a Kabaré néhány hőse.
(Gábor István)
Sally Bowles karriertörténete színpadon és filmfelújításban mindig nagyszámú közönséget vonz. Hiszen a kitűnő zene és a látványos jelenetek biztos szórakozást ígérnek.
Mi is történik Sallyvel? A sztori szerint egy a kokottság határán élő lánykát látunk, aki táncosnői karrierje reményében időzik a húszas évek Berlinjében. Abban a városban, amely talán az addigi XX. század legapokaliptikusabb életét élte, ahol egyre vadabbul bontakozott ki a nácizmus természete, tombolt az infláció, virágzott a perverzió, s ahol az éjszakában tényleg dance macabre-ot táncolt mindenki.
Sally egy álságosan fényes, de kellően lepusztult KIT-KAT Klubban szórakoztatja e korszak hétköznapiságukban elképesztő figuráit: ázott öregurakat, szomorúan züllött homokosokat, együtt az egyelőre úri modorú nácikkal. Ide, ebbe az éjszakába érkezik a - darab szerint - tiszta lelkű, naiv amerikai ifjú, akinek megjelenésével Sallynek választania kell a konszolidációt jelentő elutazás és házasság, vagy a KIT-KAT Klub és ezzel az egyre sötétebb Berlin között.
A(z) Csiky Gergely Színház előadása
Hozzászólások