Nem rég feltettünk egy furcsa kérdést, tudniillik:
Hogy kell bánni a férfiakkal?
Igazságtalanok lennénk a nőkkel, ha nem járnánk körül ugyanazokat a helyzeteket,
amelyeket a férfiakkal kapcsolatban tettünk, s ezúttal is Karinthy Frigyes művein keresztül keressük a
válaszokat.
Rendezői ajánló
Kedves Színház-szerető Barátaim!
Nincs könnyű helyzetben a rendező, a színész, a színházcsináló ember, de a néző sem, amikor ma kávéházi kabarét csinál, játszik, rendez vagy néz.
A gatyaletolós, aktuálpolitizálós, nézőpukkasztós-kényszerkreatív előadások korában humort szembeállítani a viccel, derűt a röhögéssel reménytelen vállalkozásnak tűnik. Elhavazott, zebránledudálós, járdaszélrőlanyázós korunkban arra kérni a nézőt, üljön le másfél órára, igyon egy kapucínert – talán a pincér sem javítja ki kapuccsínó-ra -, és felejtse el, amit kedvenc magazinja horoszkóp-rovatában olvasott arról, mit érez és gondol ma az emberi kapcsolatokról, a másik nemről – vagy igenről -, fürödjön bele Karinthy Frigyes kortalan bölcsességébe a „válaszolunk olvasóinknak” jótanácsai helyett, és mosolyogjon vagy nevessen vagy takarja el a könnyét, ha úgy érzi, önmagát látja a színpadon: túl merész feladatnak tűnik.
Hiszen még a tegnap-megjelent, holnapra-eltűnik hírmondó, újság, műsor is nagyobb figyelmet követel, több igazságot, „hasznos információt” vagy érdekességet ígér, mint az a plakát a színház üvegablakán, amely az előadásra invitálja a nézőt.
Mégis remélem, a máig legolvasottabb magyar szerző, Karinthy Frigyes kávéházi kabarészínháza ezúttal is megtölti a nézőteret. Mert üzenet ez a bulikultúrának, a sekélyességnek és az igénytelenségnek, nem rendőrségi engedély-köteles tüntetés emberségünk, polgárságunk, Kárpát-medencei kultúránk mellett, hogy ebben a hektikus nagyvárosban, idegesítő-imádnivaló rokonaink-barátaink-ismerőseink között is ügy számunkra mindaz, ami szüleink, nagyszüleink emberségét, nagyvonalúságát, szeretetét táplálta. Nézőtéren, színpadon egyaránt.
Szeretettel várom mindazokat az előadáson, akik még fontosnak tartják színházkultúránk e ritka szeletének fennmaradását. S persze főképp azokat, akik jól akarnak szórakozni! Üdvözlettel: Bicskei Kiss László
A(z) Főnix Színház előadása
Hozzászólások