film-noir krimi-thriller
Egy fiatal lányt megöltek. Ki a gyilkos? Kire, hogyan és mikor vonatkoznak a törvények? És egy rendőrségi elzárt területen mennyit számít az igazság? A történet egyértelmű, fekete-fehér kérdésekké alakul át a dráma végére. Olyannyira, hogy a nézőnek a végén csak annyit kell eldöntenie, hogy meg kell -e húzni a ravaszt a fegyveren, és ha meg kell, akkor ki húzza meg.
Ehhez az egyszerűséghez formailag is hozzájárul a díszlet, a jelmezek és a kellékek: minden fekete-szürke-fehér, akár egy régi film-noir történetben. Ezen felül a színpad alsó és felső részén "szélesvászon" található, növelve a néző elbizonytalanítását: filmet vagy színházat néz? Fikciót vagy valóságot? Hiszen élő emberek beszélnek, de a kezükben világosszürke a banán, és fekete-fehér a coca-colás doboz. Mit lehet elhinni, és mi az, amit csak a belénk nevelt reflexek miatt látunk valóságnak? Erre keresi a választ a színdarab.
A(z) Átrium előadása
Hozzászólások