Kohlhaas

színmű, magyar, 2015.

Értékelés:

10 szavazatból
Szerinted?

A 3. Titánium Szemle Szkéné-díjas előadása.

"Tronkenburg, Erlabrunn, Lipcse, Wilsdurf, Döblen, Potsdam és Miessen városát már lángba borítottam. És ha a wittenbergai lakosok ki nem szolgáltatják Tronkai Vencel urat, olyannyira el fogom hamvasztani a városuk, hogy nem kell majd a falak mögé néznem, hogy megtaláljam,

A birodalommal és a világgal szemben szabad, csak Istennek alárendelt hatalmasság, Kohlhaas Mihály

Ideiglenes világkormányzatunk székhelyén, a wittenbergai temetőben."

"Élt valaha egy lókereskedő, név szerint Kohlhaas Mihály, a maga korában az egyik legderekabb, ugyanakkor legelvetemültebb ember. - Ez a rendkívüli férfiú, egészen harmincéves koráig, a jó állampolgár példaképének számíthatott volna. Volt neki az egyik faluban, amely még most is róla van elnevezve, egy majorsága, ahol nyugodtan megélhetett mesterségéből; a gyermeket, akivel megajándékozta hitvese, Isten félelmében szorgalomra és hűségre nevelte; szomszédai között nem akadt egy sem, aki ne élvezte volna jótéteményeit vagy igazságosságát; egyszóval, a világnak áldott emlékezetűként kellene őt számon tartania, ha egyik erényében a végletekig nem csapongott volna.
A jogérzék azonban rablóvá és gyilkossá tette őt."

Nyári bemutató: 2015. július 1., Zsámbéki Színházi Bázis

A(z) Szkéné Színház előadása

Bemutató időpontja:

2015. szeptember 11., Szkéné Színház

Stáblista

Hozzászólások

Edmond Dantes 2016 szept. 19. - 15:29:52
Kohlhaas Mihály valóságban létezõ alakja Kleist elbeszélése (majd annak dramatizált változata) nyomán lett ikonikus figura, aki Szerb Antal szavaival "olyan becsületes, hogy becsületének, jussának merev védelmében rablóvezér lesz". A XX. szd. fedezte fel igazán Kleistet és életmûvét s lett, ismét Szerb Antalt idézve, ám az õ megállapításától ("sosem vált népszerû íróvá") teljesen eltérõen, máig nagyon keresett színpadi szerzõ, Kohlhaas pedig számos további mû fõ- és antihõse. A produkció persze nem hagyja ki a mának szóló áthallások lehetõségeit, de sem reménykedni sem aggódni nem szükséges: nem "direkt" politikai színházat látunk. A Szkéné Színház, a Zsámbéki Színházi Bázis és a MASZK Egyesület koprodukciója sikeres vállalkozás. Hegymegi Máté hivatalosan színházrendezõ és fizikai színházi koreográfus. E kettõs végzettsége adódik össze az elõadásban, aminek stiláris elõképei a Krétakörben (W - munkáscirkusz stb.) már léteztek, sõt: virultak. A címszereplõ, Nagy Zsolt "nagyzsoltos" fizikai képességei mellé ezúttal remek dobszólóval is elõrukkol; öröm volt látni a Nemzeti Alföldi-érájában kiugrott Bánfalvi Esztert kissé sápadt kettõs ("Elsõ" kanca és Kohlhaasné) szerepében, a "másik" kancát és Kohlhaas lányát Bach Kata játszotta-mozogta. A férfi szereplõk közül Nagy Norbert tronkai Vencelként nem volt igazi ellensúly, noha ténylegesen õ Kohlhaas igazi céltáblája, a lócsiszár végül már beérné a rajta venni kívánt elégtétellel. A társulat -a már említettek mellett Fehér László, Jankovics Péter, Király Attila, Kárpáti Pál, Pallag Márton, Horkay Barnabás) egységes, színvonalas produkciója azonban elfedi az apróbb bakikat, kiegyenlíti az itt-ott észlelhetõ hiányosságokat. Igazi kulcsszereplõ pedig õselemünk, a víz: szinte az elsõ perctõl az utolsóig benne tocsognak-locsognak, hemperegnek, küzdenek, szenvednek, élnek-halnak a közremûködõk. Mi úgyis tudjuk Petõfi óta: Azért a víz az úr!
7/10
surviver 2016 máj. 20. - 13:07:45 7/10
Jó elõadás, de hiányérzetem maradt.
A zalaegerszegi darab sokkal jobb.
igric67 2016 márc. 28. - 00:56:09
Örök igazság,amít írok nem ugyanaz,mint amikor te olvasol engem.Hát még mennyire igaz ez a szinház összetettebb világára.No lám egyetlen elõadáson is hogy szétkergetheti a befogadás kondáját.

Mert én azt mondom,hogy ez egy 10/10 -s korszakos alkotás.És ez már Zsámbékon megfogalmazódot bennem.Érdekes,pont a w-munkáscírkusz jutott nekem is az eszembe.Az a darab egy csúcspont,örök hivatkozási pont,legenda.A sokévenkénti egyszer kategória.És bizony már nyáron az volt az érzésem,hogy itt kérem szépen megint valami nagyon jelentõs dolog történt.Nem a víz-föld-levegõ atavisztikus-gyúró-teremtõ párhuzamai miatt.Ha úgy vesszük a Mikulásnak meg a kecskének is szakálla van,hiába a hasonlóság elsõ blikkre,a rokonság mégiscsak felületes.Sokkal inkább a darab pontossága,kifinomultsága,atomi koncentráltsága ragad meg.Mert úgy sûrít,hogy a szálak mégis finomak és lágyak maradnak.Egyszere nagyon durva és érzékien lágy ,intenzív és viszafogott ,harsány és pihelélegzetû.
"De hát hol is történt ez Kisázsiában,egy bejrúti kocsmában,vagy Antiokheiában"Teljesen mindegy,mert a Kohlhaasi dilemma egyetemes.Viszont bámulatbaejtõ bravúr,hogy 2000 liter víz,10 farönk,némi fólia és mûanyag öntvény,mennyire bárhol reprodukálhatóvá teszik ezeket a semmibõl felépülõ magával ragadó tereket.

Kiváncsi voltam,Zsámbék után,hogy tud mûködni egy zártabb,kevésbé szellõs,kevésbé visszhangos térben.És fõhajtás.Ugyanúgy elvarázsol,ugyanúgy peregnek az elõadás percei észrevétlenül.

Magyarul nem tudó ismerõseimet is elviném szívesen erre a darabra.Ezen töprengtem ma hazafelé.Annyi pici varázslat gyûlt össze ,annyi mágikus fogodzó,ami nyelvismeret nélkül pár apró útjelzõvel kiegészítve elõzetesen... tökéletesen dekodolhatóvá teszi a darabot csak a látványra,az erõtelejes színészi játékra támaszkodva.

Szurkolok hát..legyen folytatás....
4/10
toronyház 2016 márc. 27. - 21:51:10 4/10
Csalódás. Nem csak a kivitelezésben, inkább Zsoltban. Rosszabb a kommunikációja, mint pár éve...
Szövegben is elég sok baki volt ma, bár nem csak nála. Némi párhuzamot láttam a rendezésben a W-munkáscirkusszal, homok helyett víz, a dob megvolt, a levegõben függés is.
Bach Katát ma sem szerettem meg,ugyanaz, mint a Haramiákban...
10/4
user11 2015 júl. 07. - 21:28:38
A zsámbéki bázison láttam az elõadást. Nagyon jó, pergõ, változatos, a nézõk figyelmére végig számító, sok erõs effektel dolgozó színdarab. Több jelenetet csak mozgással, képekkel, zenével oldottak meg,de a szöveges jelenetek is erõsek voltak. A színészi munka kimagasló, fiatal, több esetben pályakezdõ színészek lenyûgözõ teljesítményt nyújtottak, mozogtak, táncoltak, zenéltek, egyensúlyoztak szinte végig vizben állva/feküdve. Gyönyörûek voltak a falakon a visszatükrözõdõ hullámok. (egy kicsit a két lány kilógott a társaságból, és a szerepüknek sem volt elég súlya)
A kép a próbán készült.