A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot "felkaroló" termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát - földegyesítés okán - egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával...
A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott. Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: "Repülünk, Mari!". Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti.
Vidnyánszky Attila számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége... Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.
A(z) Nemzeti Színház és Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) előadása
Hozzászólások