Színház

Krétakör majális

előadás, magyar, 2010.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Lassan fél éve kezdtük meg pécsi munkánkat, amelynek eredményét tavasszal mutatjuk meg az érdeklődők számára. A hely-specifikus munka nem idegen a Krétakörtől, elég, ha csak "A csillagász álma" c. produkciónkra utalunk, vagy a korábbi Művészetek Völgye-beli sátorveréseinkre. Mostani vállalkozásunk közvetlenül a tavaly tavasszal lezajlott "A szabadulóművész apológiája" c. akciósorozatunk "artProletarz" elnevezésű felvonásának intencióiból építkezik. Felkérésünk is ennek köszönhető: a Hungarofest erősíteni kívánta a helyi kezdeményezések, aktivitások bevonásával létrejövő kulturális programok sorát, így kézenfekvőnek tűnt az együttműködés.
Tavaly ősztől kezdődően egyre intenzívebben jelentünk meg a városban, folytattunk beszélgetéseket, szabad ötleteléseket a nyitott és érdeklődő helyi csapatokkal-személyekkel. Alapvetésünk az volt, hogy a mostanra megkopott és látszólag jelentését vesztett "Európa Kulturális Fővárosa" elnevezés leginkább a helyi kulturális élet szereplőinek közreműködésével, az ő kreativitásukra, játékkedvükre építve válhat ismét jelentésessé.
Csikós Gábor, a PTE Pollack Mihály Műszaki Karának doktor iskolás hallgatója révén találtunk egy csodálatos helyszínt - a Gróf Széchenyi István Aknát - amely rendkívüli történeti múlttal rendelkezik. Ezt a múltat elkezdtük megismerni, elkezdtük felkeresni a még élő képviselőit, a szénbányászokat. Segítségünkre volt ebben, és segít minket mind a mai napig a PTE Kommunikációs és Médiatudományi Tanszék diákjaiból felállt kutatói csoport, akik Szijártó Zsolt vezetésével interjúkat készítettek, és összeállítottak egy, a témához kapcsolódó dokumentumtárat. Kisvártatva találkoztunk a Kulturális Labor Szociális Szövetkezet tagjaival, akiknek két vezetője - Fazekas Bálint és Szuhay Márton - már évekkel ezelőtt felfedezték az Akna területét, és nagy ívű koncepciót fogalmaztak meg annak kulturális újrahasznosításával kapcsolatban. A koncepciót megírásakor nem támogatták - bár nívódíjban részesítették - mindeddig virtuális íróasztalfiókokban porosodott; most újra előkerült, és a vállalkozásunk origó pontjává vált. Az eredeti felvetést, Bérczes Tamás ötletével kiegészítve, gyúrtuk tovább, és így jutottunk el Jaroslav Jicinsky, cseh-morva bányamérnök személyéhez, aki 100 évvel ezelőtt az Akna épületét megtervezte és felépítette. Alakja legendás, személyisége példamutató. Nem volt más dolgunk, mint ezt a személyiséget megérteni, majd szellemiségét újrafogalmazni a kor kívánalmai szerint - és megszületett a koncepció, ami mentén jelenleg is dolgozunk. A felsorolásból kihagyhatatlan a Retextil csapata, akik Thiesz Angéla vezetésével oroszlánrészt vállaltak a koncepció véglegesítéséből. Melléjük csatlakozott még az Üres Tér Társulata, Kőrösi Márk és Tasnádi Zsófia vezetésével, Katona Kriszta és a Murál Morál csapata, a ZION - Zenész Ifjúsági Otthon tagjai Bodó Ábellel az élükön, az ANK Művészeti Iskolája, Ludván Zsolt mentorálásával, és igazságtalan módon most nem folytatjuk a partereink-együttműködőink listáját, holott számos név-szervezet kívánkozna még ebbe a felsorolásba.
A három nap során egy olyan vezetett élményt fogalmazunk a város tereibe, amelynek során Jaroslav Jicinsky száz évvel ezelőtti titkos tevékenysége fokról-fokra fedi fel a lényegét. A városban bányamérnökként emlékeznek a kiváló szakemberre, holott tevékenysége nem pusztán a bányatevékenység racionalizálására-fejlesztésére irányult - vezetésével egy titkos társaság tagjai egyedülálló, transzhumán gépet hoztak létre. Aki eljön, és részt vesz a három nap eseményeiben, az egyedülálló módon tapasztalhatja meg Pécs elfeledett múltját, és ismeretlen jelenét. Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.

A(z) Krétakör Produkció előadása

Hozzászólások