harsányan, a mozgásban visszafojtva...
miért jut eszembe mindig a négy
évszak - sarokba szorítva?
ki vagyok én, aki a köz-ből
lépek be hozzátok?
és honnan érkeztek ti,
akik magatokban maradtok
és olykor szemembe néztek?"
"Szavak! Kapaszkodónak sem jók már. Amint látom a képernyőn megjelenni őket, már elveszítik erejüket és egybeolvadnak a reménytelenséggel. De te ne add fel! Csak legyél és szemlélj, tanulj és láss meg mindent, ami hozzád szól! Válassz, ne egyet csak, hanem néhányat, akik képesek lesznek önmagukba is mélyre nyúlva megmutatni valóságodat, mintha mindig is ott járnál a hátuk mögött, és kisugárzásod nem tompulna akkor sem, ha a fény nem téged ér el! Oszd meg a magod és hagyd, hogy más is gyarapodhasson belőle! Erre vállalkozom! Adok magamból, először azoknak, akik kiválasztottak számomra. Közös munkánk terméseként pedig rajtuk keresztül láttathatom magamat - ha tehetségem elég hozzá és társaim kitartása és hite kifogyhatatlan. Választok négy számomra érdekes, értékes világot, hogy kapjanak belőlem, és adják tovább híremet.
Kicsi egóm, nyugodj te most csak békében!"
/Ladjánszki Márta/
A(z) Bakelit Multi Art Center előadása
Hozzászólások