Liliom

előadás, 2010.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A XX. század elejének Budapestje a kávéházak és a jómódú polgárok városa. Itt működik Európa első földalattija, bevezetik az elektromos világítást, megépül az Országház. Messzi földről látogatják a híres pesti gyógyfürdőket, virágzik a kultúra, zajlik az éjszakai élet. Ekkor él és alkot Ady, Babits, Kosztolányi, Krúdy, a Nyugat alapító nemzedéke. A színházak és az irodalom iránti érdeklődés egyre nő, Budapesten ekkor már 10 állandó magyar színház működik. A polgári réteggel párhuzamosan megnő a városban élő kisiparosok és szegényebb munkások száma is.

A változatos társadalmi rétegek közös szórakozóhelye a Városliget, amely ekkor éli fénykorát. Lovagló arisztokraták, virgonc iskolás gyermekek, korzózó cselédek és katonák, az Állatkert és a Vidámpark látogatói, télen korcsolyázni siető párok lepik el a város szívében található szabadtéri szórakoztató-központot.A Liget az a hely, mely a kor alkotóinak egész sorát megihleti (Krúdy Szindbádja, Babits csavargói egyaránt szívesen időztek itt). Mind közül azonban kétségkívül Molnár Ferenc hintáslegénye, Liliom futotta be a legfényesebb karriert.

A Liliom életkép a Liget elesett, mégis - minden "rosszaságuk" ellenére - tiszta szívű alakjairól, melyet, a bécsi bemutató után 1921-ben Amerikában majd Londonban is színre vittek. Megrendezte Orson Welles is, rádiójátékként, melynek címszerepét ő maga alakította. 1934-ben Fritz Lang megfilmesítette, majd alapjául szolgált az 1945-ben a Broadwayen bemutatott Carousel (Körhinta) című musicalnek.

A XX. század színpadain szintén folyamatosan jelen van Molnár e legvitatottabb, ám tagadhatatlanul legsikeresebb darabja. 2000-ben Michael Thalheimer rendezésében a hamburgi Thalia Theaterben. A budapesti Krétakör Színház 2001-ben mutatta be a Schilling Árpád rendezte Liliomot, mely számos rangos elismerést hozott a társulatnak.

"Érdekelt, hogy nyolc színésszel hogyan lehet elmondani ezt a történetet. Molnár Ferenc drámája egy csökött, öntörvényű, de gyermekien jólelkű és ezt irdatlanul szégyellő, érzelmeit kimutatni képtelen embernek és a vele teljesen hasonszőrű lánynak a történetét meséli el. Szegénység, kiszolgáltatottság és két ember, akik halálosan szerelmesek egymásba, mégis képtelenek kimondani azt az egyszerű szót: szeretlek. Az anyagnak jót tesz a szikárság, lehántja a dolgokról azt a szirupos mázat amivel nagyon könnyű lenne bevonni Molnár darabját. A szerepösszevonások érdekes játéka pedig eleddig rejtve maradt párhuzamokat mutat meg." - Rusznyák Gábor

A(z) M Studio előadása

Bemutató időpontja:

2010. február 7., M Studio

Stáblista

Hozzászólások