Van ez a Világ. A mostani. A miénk. Különben meg mindig is volt és mindenkié "Időzített bomba" állapot. Vizek áradnak, tüzek égnek, mozog a Föld. Vicces, de, "És mégis..." Ez, amiről ez a kimondhatatlan című szól, ez mindig volt és mindig lesz. Férfi. Nő. Szerelem. Hatalomvágy. Hatalom. Vágy.
Meg, van egy ilyen mondat, hogy: "Vedd el, ha nem félsz vágyni rá." Ezek ketten, egy bizonyos "furcsa" pillanatban rosszul döntenek. És beindul a gépezet. Lavinaeffektus. Rálépsz egy kőre és elindul alattad a hegyoldal. Rossz helyre léptél. De Te léptél! Most akkor van VÉGZET, vagy ....?
Álmodtál már olyat, hogy az álmod minden szereplője Te vagy és ezek mind, egyszer csak ellened fordulnak és beledöglesz abba, hogy nem tudod, melyik vagy Te?"
A(z) Tűzraktér előadása
Hozzászólások