Gyermekorom egyik nagy élménye volt, amikor nagymamám, Guttmann Amália, szegény tokaji gazdálkodó zsidók ötödik gyermekeként a Testamentum vidéki legendái szerint elmesélte nekem, hogy Mózest csecsemőként elvitték a fáraó udvarába, ahol a hatalom tulajdonosa azt mondta alattvalóinak: Tegyetek két tányért elé, az egyikben legyen parázs, a másikban pedig arany, és ha a kisded ahhoz a tálhoz nyúl, ahol az arany van, halálra van ítélve, ha azonban a parázstálhoz nyúl, életben maradhat. A kisgyermek természetes ösztönei az arannyal telített tál felé vitték el a kezét, de egy védőangyal a parázzsal teli tálhoz lehelte a gyermek kis tenyerét. Megmenekült. Az emberiség történetének egyik legnagyobb legendája, Mózes és népének története innen indult. A Tízparancsolat kőbe vésett törvényei a mai napig a legmeghatározóbb parancsolatok azon emberek számára, akik meg akarnak felelni a Mindenség Urának.
A táncszínházi előadás a csodák világát, valamint a saját magával küzdő Mózes és a Jó Istennek megfelelni vágyó ember belsőséges harcát, gondolatait, küzdelmét eleveníti meg. Nagymamám utolsó története azt mesélte el, hogy Mózes, aki már vénséges vén ember volt, amikor a népe az ígéret földjére lépett, ezt kérte a Mindenhatótól: Csak egy madárka szeretnék lenni egy fán, engedd meg, hogy láthassam a Te csodálatos adományodat. Az Úr azonban elutasította Mózes kérését: Nem! Nem! És nem!
A válasz elgondolkoztató...."
Markó Iván
A(z) Magyar Fesztivál Balett előadása
Hozzászólások