Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Országalma

előadás, magyar, 2010.

+ 18 kép

+ 22 kép

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

Volt, hol nem volt egy ország. Abban az országban élt egy szegény cigány. A tolvaj Csulánó. Annak volt egy lánya, a Mariska. Hát az olyan szép volt, mint egy fekete rigó. Jött a Mátyás álruhában és elvette feleségül. Nagy lakodalmat csaptak, aztán a király, hogy felébredt, hazament. Nem maradt utána más, csak az országalma. No meg persze a kis Jankó.
Arcátlan, fordulatos mese felnőtteknek Csulánóról, Jankóról, cigányokról, Mátyásról, az igazságról, magyarokról, Magyarországról. Egy dráma történelemről és jelenről. Merész előadás - sok nevetéssel - fiatal alkotóktól a szembenézésről, a szembe nem nézésről, a reményről és a reménytelenségről, a rohanásról, a látszatról, a hazugságról és a mesei valóság igazáról. Melyik a valódi országalma? Miért is ölt álruhát Mátyás király? Hol lakik az igazság és hogyan menekül meg Jankó a bitóról?

A(z) Jászai Mari Színház, Népház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2010. november 13., Jászai Mari Színház, Népház

Stáblista

Szereplők

Rusznák András

Jakab (Mátyás király)

Csányi Dávid

Csulánó

Kárpáti Pál

Fiatal Mátyás király (Jankó)

Kőszegi Mária

Mariska

Vesztl Zsófi

Anyus

Németh Fruzsina

Beatrix királyné (Lola)

Guary Alexandra

Ördög (Lidike)

Egger Géza

Főjegyző (Galeotto Marzio)

Fritz Attila

Paraszt (Szabó, Cukrász, Ezredes (később Tábornok), Pap, László király, Kázmér király, Mahomet Császár, Ferencjóska, Lakáj)

Alkotók

író: Kárpáti Péter
rendező: Kárpáti István
díszlet: Balázs Juli
jelmez: Szabados Luca
dramaturg: Khaled-Abdo Szaida
rendezőasszisztens: Széplaky Petra Zsirai Viktória

Hozzászólások

9/10

Avagy: Hogyan született Nemzeti Egyetértés a Csulánó és a Hunyadi nemzetség között?

Mintha pásztortûz mellett hallgatnánk, õszi éjszakán, olyan csöndes, olyan mesés, olyan varázslatos. Semmi romantika, semmi duhaj virtus, semmi folklór-hamisság: Csulánó cigányember kalandjait a halkszavú Rusznák András indítja el a csupasz színpad homályában. Ráérõsen hömpölyögnek a színes epizódok, mígnem maga az ifjú Mátyás király lép színre, egy pohár víz elég neki a sudár Kõszegi Mária kezébõl: egybõl feleségül kéri. Kárpáti Pál jogara WC-pumpa, országalmája csak plasztikgömb, mégis erélyes méltósággal játssza szerepét .Lo- va is van, a csengõs Németh Fruzsina, akit aztán Beatrix királynõként is lovagolhat. A tenyérrel ritmizált lódobogás, a lábbal szteppelt patazaj megejtõ egyszerûsége jellemzi az játék cizellált stílusát.

Jelzések, gesztusok, stilizált momentumok dicsérik a rendezõ Kárpáti István kortárs-színházi fogékonyságát. A cigánymama szerepében Vesztl Zsófi anyáskodik, a királyi udvar importált elitjét Egger Géza Galeotto Marzio-ja képviseli. Fritz Attila egymaga testesíti meg a dolgozó népet, Paraszttól Lakájon át a Cukrászig, de a László király - Kázmér király - Ferencjóska - Mahomet császár arcképcsarnok megjelenítésében is derekasan helytáll. Az Ördög ûzte Csányi Dávid Négerek-beli Nagy Futás-ára emlékeztet, természetes hangvétele, hiteles õszintesége emberi közelségbe hozza a cigányfolklór hõsét, éneke, gitárjátéka visszafogott hangzásával felülírja a tomboló ritmus-orgiák álságát. Viharzó ördögfióka, kuncogó kobold, de hóhérlegényként sem lenne ajánlatos ujjat húzni vele: Guary Szandra hajlékony lendülettel, árnyalt élességgel abszolválja fickós figuráit. ...

Hát még amikor a bajvívó Holubár böhöm izomzatával még a vasfüggönyt is az égbe nyomja! Le is gyõzi nagy királyunkat, minket meg könnyedén gyõz meg ellenállhatatlan tehetségérõl. A gyõztes csaták terepasztala királyi palásttá alakul, Rusznák András az idõs Matthias Rex képében viaskodik országos gondjaival, majd a felbukkanó Kárpáti Pál-ban Csulánó-nemzetségbéli zabigyerekét ismeri fel: békévé oldódik az etnikai ellentét, példát mutatva a fenekedõ mának. (De hol van itt egy Hunyadi?!?) Hatalmas utat tett meg a tatabányai teátrum: Népházból Jászai Mari Színház lett, alkalmi produkciókból állandó társulat, országos hírû elõadásokkal. Gyönyörû gesztus, hogy a búcsúzó vezetés utolsó bemutatója a sokra hivatott, még egyetemista Kárpáti István vizsga-rendezése, mely abban a hitben erõsít meg, hogy az örök értékek elpusztíthatatlanok: a Fantázia, az Emberség, a Mese..., - és a Színház.

Válasz