Húsmotor,
kaleidoszkóp,
ontológia,
létárnyék – ahogy a lét, úgy a tánc.
Mint egy furcsa felajánlás,
képzelődik a test.
Zsigeri képzelet.
A gondolatnál is gyorsabban
kimondani a nyilvánvalót
a fennsíkon.
„A könyvnek nincs sem tárgya, sem szubjektuma, különféle módon megformált anyagokból, teljesen eltérő időkből és gyorsaságokból áll össze. Mihelyt valamely szubjektumnak tulajdonítjuk a könyvet, nem veszünk tudomást ezen anyagok munkájáról és viszonylataik külső jellegéről. Ilyenkor a földtani mozgások magyarázatául egy jóságos Istent kreálunk.
A könyvben, mint minden dologban, vannak artikulációs vagy szegmentációs vonalak, rétegek, összefüggő territóriumok; de vannak szökésvonalak, a territóriumokat szétvető, deterritorializáló és rétegtelenítő mozgások. Az e vonalak mentén létrejött szivárgások, folydogálások egymással hasonlított sebességei a relatív késés, illetve a viszkozitás jelenségét vonják maguk után, vagy ellenkezőleg, gyorsulást és szakadást eredményeznek. Mindezek, vagyis a vonalak és a mérhető
sebességek eyfajta elrendeződést hoznak létre. A könyv efféle elrendeződés. Nincs különbség aközött, amiről a könyv szól és a mód között, ahogy azt megírták.” Fordítás-részlet az Ezer Fennsíkból - Gilles Deleuze és Félix Guattari

Hang/zene: Porteleki Áron
Kosztüm/tér: Vass Csenge
Fény/tér: Dézsi Kata
Archívum/fotó: Szabó R. János
Mentor: Karczag Éva