Programkereső
Színház

Platonov

színmű, magyar, 2010.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
6 hozzászólás
Részlet a Budapesti Őszi Fesztivál ajánlójából:
"Balázs Zoltán értelmezése lehántja a műről a lírai és melankolikus rétegeket, nem a Csehov-játék édesbús, impresszionista, pasztellszínekkel dolgozó hagyományához csatlakozik, hanem a szöveg nyersebb, elevenebb, ironikusabb megközelítését kínálja. Azt az "egyszerű és primitív" játékmódot, amelyre maga Csehov utal egy helyen. A Maladype kegyetlenül őszinte produkciója nem a csehovi szándékot kutatja, hanem a mű mai értelmezési lehetőségeit. Mert, ahogy Fodor Géza fogalmazott egy esszéjében: "Egy elmaradott társadalomban, amely évtizedek óta tömegesen termeli a frusztrált "felesleges embereket", s pusztítja a hiteles személyiségeket, nem érdekes, izgalmas, aktuális-e Csehov Platonovja?"

Balázs Zoltán rendező a darabról:
Tetszik a darab kimunkálatlansága, a nyersessége. Érdekel, hogy miként tudjuk megfogalmazni a saját nyelvünkön azt a fajta személyes létezést, amit ezek a csehovi figurák együttesen képviselnek. A Platonovban a generációs problémák mellett rendkívül élesen jelenik meg egy fiatalember hevülete, vehemens kritikája a világgal, a környezetével szemben, s ez - úgy érzem - tökéletes alapanyagot kínál egy olyan társulat számára, amely saját folyamatos újrafogalmazására törekszik.

A(z) Maladype Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. október 16., Maladype Színház

Stáblista:

Szereplők

Ligeti Kovács Judit profilképe Ligeti Kovács Judit
Anna Petrovna Vojnyiceva
Lendváczky Zoltán profilképe Lendváczky Zoltán
Szergej Pavlovics Vojnyicev (a mostohafia)
Huszárik Kata profilképe Huszárik Kata
Szofja Jegorovna (a felesége)
Lazók Mátyás
Nyikolaj Ivanovics Trileckij
Fekete Réka-Thália profilképe Fekete Réka-Thália
Marja Jefimovna Grekova
Páll Zsolt profilképe Páll Zsolt
Abram Abramovics Vengerovics
Jászberényi Gábor
Iszak Abramovics Vengerovics (a fia)
Orosz Ákos profilképe Orosz Ákos
Mihail Vasziljevics Platonov
Tankó Erika profilképe Tankó Erika
Alekszandra Ivanovna (Szása) (a felesége)

Alkotók

Ajánlók és kritikák:

  • Revizor 2010. október 20. Játék, szenvedély A Platonov-komplexus gazdag tünetegyüttesét a Maladype Színház társulata és...

Hozzászólások

Spoiler
kolbászkarika 2015 febr. 20. - 19:47:46
"Utoljára maradt a címszereplõ: Orosz Ákos méltatása. Nem tohonya, elzsírosodott vidéki elmerültet látunk. Platonov 27 éves. Orosz Ákos egy hónap múlva lesz 25. A szerep koránál van, de többet tud nála. Nõi karokból nõi karokba menekül. Eleinte tartózkodó, azután beleforrósodik a szerelmi hazugságba, amirõl nem igazán tudható, mennyi az álság, mennyi az õszinteség. Egy életvidám fiatalember lassú szétomlását, fölbomlását kísérhetjük figyelemmel szinte mikroszkóp közelbe hozott színészi igazsággal. Ellene fordul a becsapott világ. Önmaga is megadóan belátja csõdjét. Biliárddákókkal körbedöfködik. Orosz testébõl úgy merednek ki a játékbotok, mint Szent Sebestyénbõl a nyílvesszõk. A római gárdatisztet katolikus hitéért gyilkolták le. Platonovot azért, mert a többiek azt hiszik, hogy különböznek tõle. Semmivel nem szilárdabbak, hûségesebbek, ellenállóbbak a csábításnak és nincsenek több belátással társaikra, mint a tengõ-lengõ tanító. Nekik sincs biztosabb életcéljuk. Csak peregnek bele a világba." Molnár Gáll Péter
Válasz
kolbászkarika 2015 febr. 20. - 19:26:09 Előzmény user11
"Utoljára maradt a címszereplõ: Orosz Ákos méltatása. Nem tohonya, elzsírosodott vidéki elmerültet látunk. Platonov 27 éves. Orosz Ákos egy hónap múlva lesz 25. A szerep koránál van, de többet tud nála. Nõi karokból nõi karokba menekül. Eleinte tartózkodó, azután beleforrósodik a szerelmi hazugságba, amirõl nem igazán tudható, mennyi az álság, mennyi az õszinteség. Egy életvidám fiatalember lassú szétomlását, fölbomlását kísérhetjük figyelemmel szinte mikroszkóp közelbe hozott színészi igazsággal. Ellene fordul a becsapott világ. Önmaga is megadóan belátja csõdjét. Biliárddákókkal körbedöfködik. Orosz testébõl úgy merednek ki a játékbotok, mint Szent Sebestyénbõl a nyílvesszõk. A római gárdatisztet katolikus hitéért gyilkolták le. Platonovot azért, mert a többiek azt hiszik, hogy különböznek tõle. Semmivel nem szilárdabbak, hûségesebbek, ellenállóbbak a csábításnak és nincsenek több belátással társaikra, mint a tengõ-lengõ tanító. Nekik sincs biztosabb életcéljuk. Csak peregnek bele a világba." Molnár Gáll Péter
Válasz
user11 2015 jan. 30. - 07:35:52
Nagyon sok minden zavart az elõadásban (az Ódryn láttam) Túl közel voltak a nézõkhöz a színmûvészek, ránk fröcsögtek, izzadtak, minden bõrhibájuk az orrunk elé került. Nekem volt kellemetlen. A szereplõk rengeteget nevettek, a nézõk csak lestek döbbenten: Mi ebben a vicces? Ki tanította ezeket biliárdozni?? Vagy Csehov idejében így játszottak? Szerintem túl fiatalok voltak a színészek a szerepeikhez. Az elõadás pedig egyszerûen unalmas volt. Sajnálom.
Válasz
kolbászkarika 2014 jan. 11. - 20:25:58 Előzmény FElepHánt
Más vélemények az elõadásról:

„A Platonov-komplexus gazdag tünetegyüttesét a Maladype Színház társulata és Balázs Zoltán rendezõ tiszteletre méltó makacssággal tárja a játszani és gondolkodni nem rest közönség elé.” Jászay Tamás: Játék, szenvedély

„Intellektuálisan hatásos és érzelmileg éles elõadást láttunk, amely kockázattal egyensúlyoz a komédia és tragédia között, éppen úgy, ahogy egy biliárdasztal peremén az alvajáró Szása egyensúlyoz. Azon az asztalon, ahol donjuani kalandozásait éli csapodár férje.” Natalia Jakubova: Sárgát a sarokba.

„Letisztult formakultúrájú, világos gondolatvezetésû, formátumos Csehov-értelmezést van szerencsénk látni.
Põrére csupaszított, mégis artisztikus, a dráma lényegére redukált elõadásban mutatta be a Maladype társulata Csehov remekét. Elnézve a sallangmentes, egyszerû eszközökkel operáló produkciót, hallgatva a szereplõk tisztán hangzó beszédét, legelõbb az járt az eszemben, mennyire modern is ez a színmû, s nemcsak a nyelvhasználata, a világképe, hanem az emberábrázolása, az élethelyzetei, egyszóval mindaz, ami vitathatatlanul ma is alkalmassá teszi kortárs tartalmak közvetítésére.” Kovács Dezsõ: Játszmák a biliárdasztalon

„A társulat kiváló összjátéka is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szinte végig fenntartsa a feszültséget és a nézõk figyelmét. Ebben Góczán Judit dramaturgnak is nagy munkája van, elvégre a jelenlegi két és fél óra duplájánál is hosszabb drámából szerepek kihagyásával, összevonásával, a szöveg átrendezésével létrehozta az elõadás drámai alapanyagát. Balázs Zoltán keze nyomán pedig ebbõl az alapanyagból egy érvényesen megszólaló, karakteres elõadás született, amelyben korunk hõse: Platonov” Turbuly Lilla: Biliárd félnyolctól

„Mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, épp úgy, mint a biliárdgolyók, amelyek néha érintkeznek, továbblökik egymást, hogy gyõzelemre segítsék vagy épp eltérítsék céljától a másikat. Életjáték. Csehov szereplõi is az életükkel és néha egymás életével játszanak. Platonov pedig akarva és néha akaratlanul a fehér golyó az élet biliárdasztalán.” Szepesi Krisztina: Platonov

„A biliárdjáték szinte folyamatos improvizációt kikényszerítõ finom pókhálója mindvégig megmarad, mi több, mûködik is, mint másodlagos cselekmény az igazi történések hálózata alatt. A darab fordulópontjai sarkosan és szabatosan fogalmazott, körbejárható szoborkompozíciókban csúcsosodnak ki, hol itt, hol ott sarjadva ki a négy oldalról körbeülhetõ térben. Olyan plasztikusak ezek az emberi testbõl font formák, mintha Rodin kicsit bedolgozott volna a mozgást tervezõ rendezõ dinamikus térszobrászati gyakorlatába.” Gabnai Katalin: Platonov

„Egy életvidám fiatalember lassú szétomlását, fölbomlását kísérhetjük figyelemmel szinte mikroszkóp közelbe hozott színészi igazsággal. Ellene fordul a becsapott világ. Önmaga is megadóan belátja csõdjét. Biliárddákókkal körbedöfködik. Orosz testébõl úgy merednek ki a játékbotok, mint Szent Sebestyénbõl a nyílvesszõk. A római gárdatisztet katolikus hitéért gyilkolták le. Platonovot azért, mert a többiek azt hiszik, hogy különböznek tõle. Semmivel nem szilárdabbak, hûségesebbek, ellenállóbbak a csábításnak és nincsenek több belátással társaikra, mint a tengõ-lengõ tanító. Nekik sincs biztosabb életcéljuk. Csak peregnek bele a világba.”
MGP: Csehov- tutti
Válasz
kolbászkarika 2014 jan. 11. - 20:17:01 Előzmény FElepHánt
Más vélemények az elõadásról:
„A Platonov-komplexus gazdag tünetegyüttesét a Maladype Színház társulata és Balázs Zoltán rendezõ tiszteletre méltó makacssággal tárja a játszani és gondolkodni nem rest közönség elé.” Jászay Tamás: Játék, szenvedély
„Intellektuálisan hatásos és érzelmileg éles elõadást láttunk, amely kockázattal egyensúlyoz a komédia és tragédia között, éppen úgy, ahogy egy biliárdasztal peremén az alvajáró Szása egyensúlyoz. Azon az asztalon, ahol donjuani kalandozásait éli csapodár férje.” Natalia Jakubova: Sárgát a sarokba.

„Letisztult formakultúrájú, világos gondolatvezetésû, formátumos Csehov-értelmezést van szerencsénk látni.
Põrére csupaszított, mégis artisztikus, a dráma lényegére redukált elõadásban mutatta be a Maladype társulata Csehov remekét. Elnézve a sallangmentes, egyszerû eszközökkel operáló produkciót, hallgatva a szereplõk tisztán hangzó beszédét, legelõbb az járt az eszemben, mennyire modern is ez a színmû, s nemcsak a nyelvhasználata, a világképe, hanem az emberábrázolása, az élethelyzetei, egyszóval mindaz, ami vitathatatlanul ma is alkalmassá teszi kortárs tartalmak közvetítésére.” Kovács Dezsõ: Játszmák a biliárdasztalon

„A társulat kiváló összjátéka is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szinte végig fenntartsa a feszültséget és a nézõk figyelmét. Ebben Góczán Judit dramaturgnak is nagy munkája van, elvégre a jelenlegi két és fél óra duplájánál is hosszabb drámából szerepek kihagyásával, összevonásával, a szöveg átrendezésével létrehozta az elõadás drámai alapanyagát. Balázs Zoltán keze nyomán pedig ebbõl az alapanyagból egy érvényesen megszólaló, karakteres elõadás született, amelyben korunk hõse: Platonov” Turbuly Lilla: Biliárd félnyolctól
„Mindenki mindenkivel kapcsolatban áll, épp úgy, mint a billiárdgolyók, amelyek néha érintkeznek, továbblökik egymást, hogy gyõzelemre segítsék vagy épp eltérítsék céljától a másikat. Életjáték. Csehov szereplõi is az életükkel és néha egymás életével játszanak. Platonov pedig akarva és néha akaratlanul a fehér golyó az élet billiárdasztalán.” Szepesi Krisztina: Platonov

„A biliárdjáték szinte folyamatos improvizációt kikényszerítõ finom pókhálója mindvégig megmarad, mi több, mûködik is, mint másodlagos cselekmény az igazi történések hálózata alatt. A darab fordulópontjai sarkosan és szabatosan fogalmazott, körbejárható szoborkompozíciókban csúcsosodnak ki, hol itt, hol ott sarjadva ki a négy oldalról körbeülhetõ térben. Olyan plasztikusak ezek az emberi testbõl font formák, mintha Rodin kicsit bedolgozott volna a mozgást tervezõ rendezõ dinamikus térszobrászati gyakorlatába.” Gabnai Katalin: Platonov

„Egy életvidám fiatalember lassú szétomlását, fölbomlását kísérhetjük figyelemmel szinte mikroszkóp közelbe hozott színészi igazsággal. Ellene fordul a becsapott világ. Önmaga is megadóan belátja csõdjét. Biliárddákókkal körbedöfködik. Orosz testébõl úgy merednek ki a játékbotok, mint Szent Sebestyénbõl a nyílvesszõk. A római gárdatisztet katolikus hitéért gyilkolták le. Platonovot azért, mert a többiek azt hiszik, hogy különböznek tõle. Semmivel nem szilárdabbak, hûségesebbek, ellenállóbbak a csábításnak és nincsenek több belátással társaikra, mint a tengõ-lengõ tanító. Nekik sincs biztosabb életcéljuk. Csak peregnek bele a világba.”
MGP: Csehov- tutti
Válasz
5/10
FElepHánt 2010 okt. 29. - 15:03:45 5/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál--------- www.toptipp.hu-------------------- PLATONOV ----------- Balázs Zoltán------------- Maladype-------------- Thália------ Azért egy jó biliárd partit nézni sokkal izgalmasabb, pedig ott is színészkednek..., de a játék geometriája szebb és több a találat! Az Arizona Stúdióban a golyók görgetése csupán ötlet, bár az asztal valóban meghatározó szerepet kap. Majd' egy óra telik el üresjáratban, a karakterek, szituációk kínkeservesen épülnek fel. Az elefántcsontgolyók gurulása a legszebb zene, a beszéd monotonitása viszont tompa õrületbe kerget. Összefüggõ folyamatosság helyett néhányszavas darabokra tördelt a deklamáció, ráadásul az egyes szavak, mondatcafatok agresszív kezdõhangsúlyt kapnak: a durva indítás után kókadtan hullanak alá... Páll Zsolt egyenletesen sziklakemény artikulációja, egy tömbbõl faragott, imponáló alakítása és a vibráló izgatottságában néha túlzó Tompa Ádám jelent ugyan némi vigaszt, de érthetetlen a kivételes tehetségû fõszereplõ küszködése, úgy tûnik, ennek a szerepnek a kulcsát még nem találta meg. Ellensúlyt képeznek a társulat új tagjai: Faragó Zénó alkati élessége jól érvényesül az ifjabb Vengerovics intrikussá növesztett figurájában, míg Ligeti Kovács Judit Vojnyicevája kiemelkedõen az elõadás legjobbja. A biliárdasztal négyszögében küzdõsporti elánnal gyûri maga alá az enerváltságát filozofálgatással leplezõ fõhõst, mohó mosolya, szavainak fénye bevilágítja az alulexponált orosz élet szalonnyi terét. Nagyszerûen érzékelteti a követelés és könyörgés végletei közötti okos taktikázást, határozottsága mellett van hangja az érzelmek kifejezéséhez is. Rajongani lehet érte, csak a párját nem találja meg. A pozitív oldalt erõsíti vendégként Kerekes Vica, színészi erejét bizonyítja, hogy az adottságaival ellentétes csúnya jelentéktelenséget is el tudja hitetni. A sértettség, a megbocsátás, a bosszú és a szerelem ambivalens fokozatait meggyõzõen jeleníti meg, szuggesztivitása természetesen könnyed érzékenységébõl fakad. Van mit nézni: a végkifejlet a dárda-dákókra tûzött öngyilkosjelölttel lenyûgözõ kép, kár, hogy a társulat és a produkció egyenetlenségeit nem tudja feledtetni. Nem minden sikerülhet mindig, bizalmunk a Maladypében továbbra is reménykedõen erõs...
Válasz

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
6 hozzászólás