Amikor nagy dolgok előtt állunk az életben, amikor kerek évszám ünneplése közeleg, könnyen megtorpanunk egy pillanatra és figyelni kezdünk. Valami zakatolást, tiktakolást hallunk - egy időzített bombáét, melynek robbanása meg akarja semmisíteni álmainkat, melyek beteljesülésére úgy vágyunk. Felrobban ez a bomba? Létezik egyáltalán? Vagy csak a félelem zakatol képzeletünkben?
Van egy srác New Yorkban, a neve Jon. Zeneszerző. Első musicaljének bemutatója előtt áll, és a harmincadik születésnapja is közeleg. Ez a két dolog egyszerre: idő és siker túl sok egy ígéretes tehetség életében. Ezt barátnője, Susan és jó barátja, Michael is megérzi. Vajon sikeres lesz-e, vajon érezheti-e, hogy letett valamit az asztalra még harminc előtt?
A fiatalember, Jon, akiről ez a musical szól, közel áll hozzám. A félelmei, az akarása, a magát megmutatni vágyó törekvése ismerős nekem. A "sikerül-e eljutnom a célig?" kérdése engem is megijesztett már. Azért van ez az előadás, hogy kicsit kívülről láthassuk magunkat, hogy tisztább legyen a kép magunkról. Nincs időzített bomba, nincs félelem és nincs cél, csak út, ahol nem egyedül megyünk.
(Paál Gergely - rendező)
A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások