A tonnányi bontott faanyagból felépített térben az előadások idejére a kiállítás életre kel. Először a nézők haladnak el az élő térszobrok között, később a szereplők vándorolnak át a nézők között. Az előadás kiindulópontjául a kínai történetekben gyakran visszatérő rókatündér alakja szolgált, aki gyakran ölt emberi formát és rendkívül érzéki természetű. Szertelenül viselkedik. Halála percében felemeli a fejét. Fönt jár a háztetőkön, a tetőgerendák között. Az emberek tartanak tőlük.

Az Artus Színház ereje részben abban rejlik, hogy a társulat tagjai mindig a lehető legkreatívabban vesznek részt az adott alkotói folyamatban. Ez alkalommal azonban nemcsak ötleteiket és mozdulataikat adták az előadásba, hanem egész jelenetek megalkotásával és megkomponálásával járultak a "Rókatündérek" létrejöttéhez. Minden szereplő lehetőséget kapott, hogy a középkori Kína rókamítoszainak és legendáinak ismeretében szabadon alkosson, koreografáljon az előre megadott térinstalláció figyelembevételével. Egy olyan atmoszféra megteremtése lett a célunk, ahol a tér átlényegül, mintha egy másik dimenzióból, a rókatündérek érzéki világából tekintenénk a sajátunkra.

A(z) Artus előadása