Sárszeg

Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regénye alapján.

„Bízzátok rám a gyermekek
nevelését, s megváltoztatom a világot.”
Leibniz

Sárszeg:
a történet egyik főszereplője. A bezáruló, szűk világ szinonimája. Fojtogató, fülledt, szigorú település.
A Kosztolányi által megírt magyar vidék kísértetiesen ismerős: a Vallás -és KözoktatásügyiMinisztérium napi útmutatása szerint működő közoktatás, pozíciójukat féltő iskolaigazgatók, főispánok, tehetős vállalkozók által leuralt hétköznapok , bosszúszomjas álújságírók, pedagógus bértáblák és az életidegen tankövetelmények világa. Fiatalok, akik az érettségi után hirtelen a
semmiben találják magukat, perspektívák, tervek nélkül, hogy aztán tíz év múlva – alig 30 évesen – a kiégés küszöbén, megtörten, fáradtan nosztalgiázva a gimnáziumot emlegessék, mint életük csúcspontját.

A regény főhőse, Novák Antal ereje teljében lévő, jó hírű, közkedvelt pedagógusból hitevesztett, megalázott és megkeseredett emberré válik. Munkájával fel akarja virágoztatni Sárszeget, végül azonban Sárszeg győz.

[kréta]:
világos, sokszor hófehér mészkőféle. Szinte teljes egészében mészvázú egysejtűek leülepedett házai, kagylóhéj töredékek, mohaállatok és tüskésbőrűek vázrészei alkotják. Ezek a tengeri egysejtűek nagy mértékben képesek elszaporodni, elpusztult egyedeik házai a tengerfenéken felhalmozódnak, majd kőzetté válnak. Szerkezete porózus, könnyen porlik. Bármilyen felületen nyomot hagy.

A(z) Katona József Színház előadása