Míg a mozdulatlan, végeláthatatlan tenger az örökkévalóságot, addig a változó folyó az idő megfordíthatatlan, könyörtelen múlását idézi fel. A vízből mint az élet forrásából kiemelkedő dolog tehát formát kap, vagyis megszületik, behatárolhatóvá válik, s elkezdi önálló életét. A víz különféle halmazállapotokon keresztül zajló körforgása az anyag rejtélyes megmaradását mutatja; a forma vagy alak, a tér és idő örök ismétlődését. E köré a mindent átható erő köré szerveződik a táncszínházi előadás dramaturgiája, amely ehhez az őselemhez kötődő állandó kapcsolatunk, viszonyunk lehetőségeit járja körbe.
"Koreográfusként egy olyan formanyelvi világ kialakítására törekszem, amelyben a Kárpát-medence folklórjának mozgásanyaga, archaikus értékrendje ötvöződik mai színpadi kifejezési formákkal. Ennek a fúziónak a célja, hogy kiaknázza a néptáncból mint mozgásanyagból eredő dinamikai és ritmikai értékeket, és ezt az erőt párosítsa a kortárs tánc plasztikai gazdagságával. Számomra ebben a folyamatban az egyik legfontosabb szempont az organikusságra való törekvés" ? vallja a rendező-koreográfus Katona Gábor.
A(z) Udvarhely Táncműhely előadása
Hozzászólások