"A művészet, vagyis ..." "A művészet, talán inkább..." "A művészet, másképpen szólva..." "A művészet, értve ez alatt..."
Félbehagyott mondatok, bizonytalan bekezdések. Természetes körülírásai egy tárgynak, hogy leplezzük az őt illető zavarunkat. A művészet az, amiben legalább Hegel óta nem hiszünk. Százötven éve már, hogy semmi, ami a művészettel kezdődik, nem végződhet ugyanazzal. A művészet végén nem művészetet találunk, hanem valamiféle feloldozást alóla, valamit, ami éppenséggel kivezet belőle. Megkönnyebbülünk, ha értjük, mi művészet és mi nem az. Örülünk, ha nem csak élveznünk kell, de végül még gondolkodhatunk is rajta. Ám maga a "művészet" mindeközben mégiscsak érthetetlen marad. Mi módon lehetséges bármi, ami igényt tart erre a névre? Ezerszer bejelentették már, hogy meghalt, és ezerszer el is temették, sokan elmondták, hogy nem lehetséges - egy másik korban, a mi korunkban, a jövőben. Hogy soha többé. És mégis...!
Egy előadás, amely a nézőt ennek a misztériumnak a filozófiájába vonja be. Törölt fájlok - nyilvános meditációk a művészet értelméről.
A(z) Katona József Színház előadása
Hozzászólások