Színház

Vitéz Mihály

tragikomédia, magyar, 2015.

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

A szombathelyi Weöres Sándor Színház névadója születésének 100. évfordulójára drámaírói pályázatot hirdetett, melynek 173 jeligés anyagából választotta ki a szakmai zsűri a nyertest, a nagy sikerű Bánya-trilógia írójaként ismertté vált Székely Csaba Vitéz Mihály című drámáját.

"Erdély története mindig is zűrös volt, de a 17. század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk az eseményeket. A Vitéz Mihály címszereplője a legismertebb román nemzeti hős, majd minden romániai városban áll szobra. A karizmatikus Mihály vajda egymás ellen fordítja a székelyeket és a magyarokat, és simán elfoglalja Erdély trónját - erről a periódusról szól a dráma. Előbb foglalkoztatni kezdtek az ide vezető események, majd egyre jobban kezdett érdekelni maga Mihály. Az a folyamat érdekelt, hogyan válik egy ismeretlen kereskedő akkora manipulátorrá, hogy könnyedén egymás ellen fordít két népet, ez ma is nagyon aktuális. Felfedeztem Mihályban a kalandvággyal megáldott karrieristát, akiben jól megfér egymás mellett a tisztesség és álnokság; akinek az élet egyszerre mulatság és taktika; aki ritkán mond igazat, a hazugságait viszont komolyan gondolja; aki attól fogva, hogy ráérez a hatalom ízére, megállíthatatlanul tör előre. Egyszóval megláttam benne a mai politikust." (Székely Csaba)

Színikritikusok díja 2015 - A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg
Színikritikusok díja 2015 - A legjobb jelmez

A(z) Weöres Sándor Színház előadása

Bemutató időpontja:

2015. február 6., Weöres Sándor Színház

Stáblista:

Szereplők

Mihály (krajovai bán, majd vajda)
Sztanka (a felesége)
Mihálcsa (bojár)
Petrosz (kém)
Dorina (Mihály nagyanyja)
Sztroje (gazdag bojár, Mihály barátja / egy vallon lovag)
Radu (előbbi testvére / egy vallon lovag)
Preda (előbbi testvére / egy vallon lovag)
Báthory Zsigmond (Erdély fejedelme / Miklós, Mihály fia)
Báthory András (bíboros, majd fejedelem / Sztojka, bojár / egy főúr)
Makó György (székely főkapitány/ Novák, zsoldoskapitány / Basta, császári)
Velika (erdélyi udvarhölgy / egy szajha)
Sennyei Pongrác (erdélyi tanácsúr / Mihály szolgája)
Ravazdi György (erdélyi tanácsúr)
Kornis Mihály (erdélyi tanácsúr / árus / egy székely)
Fehler (prágai hivatalnok / egy szajha / egy fiú)
Spiegl (prágai hivatalnok / egy szajha / Tudora, bojárlány)
Blende (prágai hivatalnok)
II. Rudolf (német-római császár)
Mátyás főherceg (a császár öccse)

Alkotók

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2015 jún. 28. - 17:32:51 10/10
De jó, hogy ott az a térkép! Hogyan ismernénk ki magunkat az egymásra acsarkodó oláh
vajda, a Habsburgok és az erdélyi fejedelem között, hát még ha Moldvát, a komor széke-
lyeket, meg a csélcsap magyarokat is bele kell kalkulálnunk... Székely Csaba rafinált dra-
maturgiával váltogatja a helyszíneket, a középpontban az ügyes üzletemberbõl országegye-
sítõ fejedelemmé avanzsáló román nemzeti hõs, Vitéz Mihály áll. Az epikureus élvhajhász
gyermeteg álarca mögött hataloméhes tudatosságot rejtegetõ vajdát ezerszínû, karizmati-
kus színészi erejével Bajomi Nagy György testesíti meg. A böhöm alak, a játszi ügyeske-
dés nagytehetségû politikust sejtet, aki komikusan groteszk tettekkel, ha csak pillanatok-
ra is, Transsylvania teljhatalmú urává válik. Ez a nagyszerû alakítás motorja, gyújtópontja
az elõadásnak, amely Béres Attila eredeti koncepciójában afféle 17. századi Übü királyt
teremt a színpadon.
Nehéz ráismerni a hiszteroid feleségben Csonka Szilviá-ra, három macbethi boszorkányt
helyettesít a tenyérbe köpve jósoló nagymama, a vajákos Németh Judit. A könnyen fel-
cserélhetõ bojár urak, Kálmánczhelyi Zoltán és Matusek Attila, Szabó Tibor vezetésé-
vel virtuózan forgatják a köpönyeget, még a Trianon-mezes magyarokon is túltesznek.
Balogh János elõbb gyengéd bíboros, majd a mindenre elszánt Sztojka bojár, Mihály fia-
ként kamaszkodik Jámbor Nándor, hogy aztán Báthory Zsigmondként fejedelmi fenséggel
triumfáljon.
Béres Attila ötletgazdag, invenciózus rendezése, a szerteágazó cselekmény ellenére, szi-
lárd szerkezetben építkezik, az egymásra licitáló jelenetek halmozzák az abszurd groteszk
imponáló elemeit. A sóval behintett padlat a csatákban zilált puszta országot jelzi, még a
harci dobok bõrén is szikrázó sókristályok táncolnak. Pilinyi Márta fantáziája tobzódik a
jelmez-karikatúrákban, Mihály vajda román trikolórszín fürdõköpenyben, fejedelemként
nevetséges attribútumokban pompáz, a császári udvarban egy tucat Merkel-parókás hiva-
talnok köntörfalaz, Horváth Ákos, a kongeniálisan formált katatón székely fõkapitány ne-
mez-mellényét cseréli Basta hadúrként Terminator-páncélra.
Hivatásos árulóként, Petrosz kém szerepében Mertz Tibor nyújt emlékezetes alakítást,
hitványsága ellenére mégiscsak az egyetlen európai a bunkó fehérek között. A prágai ud-
varnép a plazmatévék bódulatában, a nemzeti önérzet gyógyírjaként ünnepli a BEK. és az
Eurovízió-döntõ német-osztrák gyõzelmeit, Conchita Wurst, a trendi rendezések jócskán
elcsépelt ikonja beéri a pórázos kutya-státusszal.
Lehetetlen a nagyúri mulatság kicsapongásait követni, figyelmünket az atletikus Fekete
Linda és a bûbájos Edvi Henrietta lenyûgözõ táncprodukciója köti le. A remekül össze-
forrott együttes villámgyors átvedlésekkel teljesíti a sokszoros szerepkihívásokat, a ferge-
teges iram mellett tisztán érthetõ marad az igencsak összetett cselekmény. A kimunkált
szócsaták, a gegek tûzijátéka, a komikum vaskos áradata azonban egy pillanatig sem vet
árnyékot Vitéz Mihály nagyformátumú alakjára, amely a páratlan szuggesztivitású Bajomi
Nagy György által eminens helyre kerül az évad legjobb színészi munkái között.
A szombathelyi Weöres Sándor Színház, drámapályázatán kívül, ezzel a produkcióval vívta
ki egy új magyar, ráadásul történelmi dráma sikerét.