Viadukt (1982)

Matuska Szilveszter (Michael Sarrazin) az I. világháborúban egy különleges csapat tagjaként vonatokat, síneket rongál és robbant. Ezt a feladatot profiként végzi, ügyelve a legapróbb részletekre is. 1931-ben felrobbantja a biatorbágyi viaduktot a rajta áthaladó vonattal együtt. Az őrült férfi robbantását kihasználva az egyre jobbra tolódó magyarországi politika kérlelhetetlenül lecsap ellenfeleire, és statáriumot hirdet. De a precíz Matuska elkövet egy apró hibát. A Simó Sándor rendezte, magyar-NSZK-amerikai koprodukcióban készült, javarészt német színészekkel eljátszott film díszlete a világhírű magyar származású díszlettervező, Trauner Sándor munkája. Bár Matuska életéről és indíttatásáról a mai napig keveset tudunk, a méltatlanul keveset emlegetett alkotás felkínál egy lehetséges verziót.

Túsztörténet (1989)

Egy határ menti kisvárosban a helyi parancsnok két kamasz fia (Berencsi „Bery Ari”Attila és Svidrony Gábor) lopott fegyverrel túszul ejt tizennyolc lányt a kollégiumban. Azért szánták magukat erre a kétségbeesett cselekedetre, mert apjuk beosztása miatt nem kaphattak nyugati útlevelet. A lányok kivégzésével fenyegetőznek, amennyiben nem teljesítik követeléseiket: pénzt és egy repülőgépet kérnek, hogy nyugatra mehessenek. A rendőrség lezárja a várost, a kollégiumot különleges osztag veszi körül. A villámgyorsan megvalósíthatónak vélt terrorakcióból öt hosszú nap lesz. Gazdag Gyula alkotása (a forgatókönyv Végh Antal Könyörtelenül című tényregénye alapján készült, az operatőr Ragályi Elemér volt) igaz történeten alapul: az eset 1973-ban történt, Balassagyarmaton, de a rendszerváltásig csak nagyon kevés részletet lehetett róla tudni.

Gengszterfilm (1999)

A kelet-európai gengsztertörténet főszereplője, H. Gábor (Mucsi Zoltán) a rendszerváltozás előtt smasszerként dolgozott, majd lopásért börtönbe került. A bűnözést 1989 után is folytatja, barátjával, Sanyival (Scherer Péter) kisebb-nagyobb összegeket rabolnak. Akcióik mind keményebbé válnak, már gyilkolnak is – adott esetben ez legalább olyan fontos nekik, mint a pénzszerzés. Kiszállni azonban már nem tudnak többé. Végül egy bűntársuk – mielőtt eltehetnék láb alól – feladja őket. Szomjas György az ún. skálás gyilkosok, a  Bene László – Donászi Aladár rablópáros bűntényeit dolgozta fel Tábori Zoltán interjúkötete, a Nagyvadak alapján, de a cél nem az események hiteles visszaadása volt, hanem a szatíra, ahogy azt a szereposztás is nyilván sejteti. Scherer egyébként megkapta a Filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját, de a közönség nem harapott rá a különös hangulatú és kissé kitekert humorú filmre.

Hukkle (2002)

Első blikkre erősen kilóg a sorból Pálfi György ízig-vérig művészfilmje, már csak azért is, mert alig történik benne valami. Öregúr csuklik a padon, részeg fiú horkol a kocsin, jóságos arcú nénike gyöngyvirágot szed a réten, asszonyok varrnak a varrodában. Férfiak kugliznak a kocsmában, a méhész kipörgeti a mézet, aratógép aratja a búzát, amiből a malomban liszt, majd a nagymama konyhájában nokedli lesz. A rendőr pedig gyilkosságok után nyomoz, mert a faluban egyre hullanak a férfiak. Bár a jelenben játszódik mindez, a történet alapját a tiszazugi méregkeverők annak idején nagy port felvert ügye adta. Az I. világháború utáni években számos férfi lett arzénmérgezés áldozata, a frontról lelkileg sérülten hazatérő, nehéz természetű veteránok, féltékeny férjek, öröklésben érdekelt férfiak. Az esetnek rengeteg vetülete volt – Pálfi a művészit ragadta meg, Pohárnok Gergely remek operatőri munkájával.

A miskolci boniésklájd (2004)

Deák Krisztina filmje egy valós bűncselekmény-sorozat történetét jeleníti meg, az öt éven keresztül bujkáló elkövető páros (Novák Tünde és Fekete László) egyik, később 11 év szabadságvesztésre ítélt tagjának, Novák Tündének a börtönben írott könyve alapján – de bizonyos részeitől eltérve. A film történetvezetése időben nem lineáris, így a nézőkben csak az utolsó jelenetekkel áll össze a sztori egységes egésszé. Lili (Ráczkevy Ildikó) és Pali (Karalyos Gábor) „véletlen bankrablók": Pali biztonsági őr egy épülő banknál, és a nyitás előtti estén rábukkannak a bankszéf kulcsaira, a széfben pedig rengeteg pénzre. Nem tudnak ellenállni a kísértésnek, egy táskába gyömöszölik a pénzt, és elmenekülnek. Az újságokból tudják meg, hogy ők a magyar Bonnie és Clyde…

Lányok (2007)

Két kamaszlány: Dia (Fulvia Collongues) és Anita (Helene Francois) egész nap céltalanul plázákban, játszótereken lóg, néha szórakozásból lopnak. A lányok dühösek az egész világra. elvágyódnak Pestről, mindegy hová, csak messzire. Svájcba készülnek autóval, csakhogy nincs nekik. Egy kocsi mindenáron kell nekik, ezért elhatározzák, hogy olyan embertől veszik el, aki kellően gyenge ahhoz, hogy átadja nekik. A taxis Ernő (Zsótér Sándor) lesz hát a célpont, aki régóta liheg utánuk, az élet azonban nem mindig úgy működik, ahogy azt elképzelik. A forgatókönyv kiindulópontja egy 1997-es bűntény volt: két lány Budapest külterületén egy vízzel teli üdítős palackkal leütött, majd platformos cipőjével halálra rugdosott egy taxisofőrt. Az egész teljesen értelmetlen volt, a lopott taxit ugyanis nem tudták vezetni, azonnal lekapcsolták őket a rendőrök.

Félvilág (2015)

Ki ölte meg a gyönyörű Mágnás Elzát és miért? Az I. világháború előtt hónapokig ez a kérdés tartotta lázban Budapestet, és erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat a Félvilág, amely Elza (Kovács Patrícia) utolsó napjait dolgozza fel. A félvilági életet élő kurtizán és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naiv cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és sikamlós hatalmi játszmákat bonyolítják tovább az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és mások), egészen a sokkoló végkifejletig. A Félvilág egyfajta gyöngyszem, amely messze túlmutat mind az eredeti tévés formátumon, mind a fent leírt történeten. Szász Attila rendező (A berni követ, Most látszom, most nem látszom), valamint napjaink legsikeresebb és legszorgalmasabb forgatókönyvírója, Köbli Norbert egy tökéletesen megírt és felépített történettel, továbbá remekül kitalált karakterekkel töltötte meg a 88 perces játékidőt.

A martfűi rém (2016)

Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket, és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség lesz, ha le akarja leplezni a rettegő kisváros kíméletlen ragadozóját, merthogy mindez nem csak a nyomozásról szól, hanem a nyomozók helyzetéről a rendszeren belül. Ott van a karrierista, időközben a megyeközpontba került rendőrfőnök (Trill Zsolt), a Martfűn ragadt, megkeseredett nyomozó (Anger Zsolt) és az ügyet kivizsgálni érkező, fiatal, lelkiismeretes ügyész (Bárnai Péter), akik között folyamatos ellentét feszül, és nem mindegyiknek érdeke megtalálni a gyilkost.

A Viszkis (2017)

Ambrus Attila nagyjából 30 bankot, postát és utazási irodát rabolt ki, összesen mintegy 142 millió forintot zsákmányolva. Ami ma még egy apró közbeszerzési kiírásnak sem felelne meg, de akkor óriási szenzáció lett. Ambrus pedig egyfajta népmesei figurává vált merészsége miatt, mert nem bántott senkit, és a rablások előtt felhajtott egy feles whiskyt – sőt, azután is okozott meglepetéseket, hogy végre elkapták. Történetét az Amerikában élő, de a film kedvéért hazaköltöző Antal Nimród rendezte meg, aki úgy döntött, Ambrus háttértörténetére meg az akcióra koncentrál, és ez remek döntés volt. Igaz, Antal kicsit trükközik az időszerkezettel, a Viszkis (Szalay Bence) „pályafutásának” bemutatását meg-megszakítja Ambrus romániai gyerekkorának bemutatásával, majd a rendőri kihallgatás jeleneteivel, hogy eljusson végül a nagy szökésig. Ami olyan parádésra sikerült, hogy még a Discovery Channel műsorába is bekerült, de a filmbeli akció is ott van a szeren. Tökéletesen sikerült ugyanis éreztetni, milyen feszültséggel és izgalommal jár felkészülni a rablásra, belépni a bankba, majd akcióba lendülni.