Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Zöldalma

játék, 1 felvonás, magyar, 2010.

+ 14 kép

+ 18 kép

Értékelés:

2 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

A Zöldalma rendkívül szórakoztató költői játék a művészetről, a magányról, az elmúlásról, miközben emberekre némileg hasonlító angyal, ördög is megjelenik, sőt a darab végén egy házmester is - aki mára már gondnok címet visel - bonyolítja a cselekményt.

A(z) Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2010. október 2., Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió

Stáblista

Szereplők

Drahota Andrea

Ágnes

Gilicze Márta

Alma

Bozsó Péter

Angyal

Varga Zoltán

Ördög

Ujréti László

Házmester

Sepa György

Kamasz

Alkotók

író: Sultz Sándor
rendező: Kőváry Katalin
jelmez: Dőry Virág
díszlet: Dőry Virág
asszisztens: Petyi János

Hozzászólások

7/10

Divatba jöttek a negyvenéves bûnügyek utáni kutakodások, de míg mondjuk a Tetovált lányban archív foto-negatívok, elsüllyesztett könyvelések a nyomra vezetõk, nálunk, húsz év demokrácia ellenére is, ehhez az égi és pokolbéli hatalmak segítsége szükséges. Sultz Sándor kamaradrámája egy rajongó egyetemista lány, Gilicze Márta szakdolgozatához interjúvolja az idõs színésznõt, ám a múltba nézés váratlan fordulatokkal szolgál. Ezüstálarcú angyali küldöttként Bozsó Péter jelenik meg, mindenttudó mosolya ádáz titkokat sejtet. Tollát hullatva röpül el, átadva helyét a snájdig Ördögnek, aki reszelõsen behízelgõ hangon egyre rázósabb rétegeit tárja fel a III/III-as múltnak.

Varga Zoltán nem a gonoszságot hangsúlyozza, inkább a tisztázás fájdalmasan hasznos voltát érzékelteti. Kõváry Katalin akkurátusan kimunkált rendezése, az úri miljõhöz méltó visszafogott tempóban görgeti a cselekményt, annál hatásosabban robban a meglepetés. Eleinte elképzelni se tudjuk, mire lyukad ki a misztikus történet, a transzcendens lények tûnte után aztán egy Hitler-bajszos, hajdani kisnyilas Házmester veri az orrunkat a kádári idõk pocsolyájába. A Budapesti Kamaraszínház törzsvendége, a szereprõl szerepre egyre hatásosabb Újréti László, az össze sztereotípiát mellõzve, pompás karakterfigurával lep meg, diszkrét jelzésekkel mutatva meg a kisemberi hozzáállás sunyiságában is emberi vonásait. Drahota Andrea olyan természetes eleganciával játszik, olyan korszerûen lendületes, annyira szuggesztív, mintha csak tegnap lépett volna le a színpadról. Aprólékosan kidolgozott, gondosan felépített alakítása a régi idõk, majdnem elfeledett kisrealista stílusának sugárzó ékköve.

A produkció pedig az a megbízható, nemesen szórakoztató, érett tartalmakat hordozó elõadás, melybõl sokkal többre lenne szükség, hiszen ennek a mûfajnak kéne képez- ni a teátrumi paletta alapszínét.

Válasz