Biztos hallottatok a fickóról, aki 45 évesen sem bír belenyugodni, hogy egyszer megöregszik és véget ér ez a szép komédia, amit életnek nevezünk. Bryan Johnson egy valóságos Dorian Gray, aki befektetőként és vállalkozóként mesés vagyont halmozott fel, most pedig évi kétmillió dollárt költ arra, hogy a hosszú – lehetőleg örök – élet titkát felkutassa. Egy egész orvosi csapat dolgozik azon, hogy felmérjék, milyen állapotban vannak a szervei, ő pedig büszkén újságolja az eredményeit: a mája, a tüdeje, a szíve állapota jobb, mint a tizenévesek 90 százalékánál. Johnson növényi étrendet követ, minden nap szigorúan 1977 kalóriát fogyaszt, hajnali ötkor lítiummal és egy csomó táplálékkiegészítővel, likopinnal, cinkkel és metforminnal kezdi a napot, és gépek segítségével még azt is számon tartja, hogy hány erekciója volt éjszaka. Naponta méri a testsúlyát, a tömegindexét és a testzsírszázalékát, a vércukorszintjét, a pulzusszintjét és az oxigénszintjét, és havonta aláveti magát ultrahang-, MRI-vizsgálatnak és kolonoszkópiának. Legutóbb azzal borzolta a kedélyeket, hogy 17 éves fiától kap rendszeresen vért. Saját bevallása szerint nincs más célja ezzel, mint hogy újra 18 éves legyen, és ha máshogy nem megy, génterápiához fog folyamodni.

Mit mondjunk? A módszer működik. A 45 éves férfi nagyjából 43-nak néz ki.

(Legyünk igazságosak: a Bloomberg, illetve a férfi orvosainak beszámolója szerint Johnson szíve egy 37 éves, bőre egy 28 éves, tüdeje egy 18 éves, míg fogínye 17 éves emberének felel meg.)

Bryan Johnsonnak senkire és semmire nincs ideje magán kívül – legfeljebb a fiára, aki vért szolgáltat neki. A menyasszonyával állítólag szakított, amikor kiderült, hogy a nőnek mellrákja van. Boldognak nem nevezhetjük a kapcsolatukat, azóta is pereskednek.

A Szilícium-völgyben élő befektető számára az örökélet grande passion: ahogy Oscar Wilde fogalmazott, olyan kiváltság, ami azoknak jár, akiknek nincs semmi dolguk. Amit csinál: úttörő vállalás, művészet a legnarcisztikusabb fajtából és lélektelen perfekcionizmus.

Elvégre mi más tenne emberré minket, mint az idő, amiről tudjuk, hogy egyszer elemészt minket, de olyan szépen fonnyaszt, hogy alig győzzük átélni.

Persze bármennyire is taszító jelenség, Bryan Johnson alakja befészkeli magát az ember fejébe. Ami Oscar Wilde regényében még mágikus realista elem volt – a róla készült festmény öregedett és csúfult Dorian Gray helyett –, most tudományos valósággá vált, és úgy tűnik, a leggazdagabbak között az örök élet a legújabb dili. Novak Djokovic teniszező rendszeresen tartózkodik magasnyomású kapszulában, hogy oxigéntől felfrissüljön a vére, LeBron James évente másfél millió dollárt költ rá, hogy fiatalabb maradjon. Miért ne hinnénk el az orvosoknak, akik éjjel-nappal Bryan Johnson körül sertepertélnek, hogy páciensük tényleg fiatalodik? A bizarr elemek csak fűszerei a történetnek. Például az, hogy akkor jutott eszébe Johnsonnak az ötlet, hogy fia vérplazmájából adjanak neki, amikor hallott egy kísérletből, amiben két egér keringési rendszerét összekapcsolták: az eredmény szerint az idősebb egér hozzáfiatalodott a másikhoz.

És persze bizarr az is, ahogy a nyilvánosság viszonyul a milliárdoshoz, aki fizetett hirdetésekben reklámozza Blueprint nevű cégét – ami egyben egy napirendet és egészséget szabályozó applikáció. „Remélem, elüti egy busz” – írják sok helyen. Nehéz a pionírok sorsa.

Oscar Wilde regényében olvashatunk arról, mivel jár az örök élet nyugtalan hajszolása. Dorian Gray, amikor évekkel később felfedezte, hogy borzalmas kívánsága folytán ő maga fiatal maradt, de arcképén az erkölcsi és a fizikai romlás jelei annál rútabbak voltak, elrettent önmagától:

„Jaj, a gőg és szenvedély mily szörnyű pillanatában kérhette, hogy az arcképe viselje tettei terhét, s ő megtarthassa az örök ifjúság mocsoktalan tündöklését!”

– fakad ki a főhős gondolatban, és rájön, hogy az emberi test nem csak az időt hordozza magán, hanem a morált is, a belső szépség legalább a halálig velünk marad, és a szemeken, a bőrön, a mosolyon keresztül is megmutatkozik.

Még több Buddy Endre

A Ben-Hur titka, amit Charlton Heston sem akart elfogadni

Idézzük fel az ötvenes évek konzervatív idoljának esetét a progresszív baloldali forgatókönyvíróval, ami a 11 Oscar-díjas film zavarba ejtő jelenetét eredményezte.

Tovább