Az Amerikai psycho a kapitalista életforma kegyetlen és felkavaró szatírája, főhőse, Patrick Bateman viszont sokak számára egyszerre antihős és mintakép.
Patrick Batemant megtalálni a TikTokon. Patrick Bateman ott van az Instagramon és a Youtube-on. Patrick Bateman ott van egy csomó fiatal fejében, akik már a 21. században születtek: épp most lettek 18 évesek, és egy több mint húszéves film Huey Lewis-rajongó yuppie főhősében találják meg példaképüket, akinek a minimalista névjegykártya a fétise. Már ha példaképet találnak benne, mert abban nem vagyok biztos, hogy komolyan veszik Patrick Batemant, aki immár mémekben és rövid videókban él tovább.
De hogy sokan szeretnék hozzá hasonlóan ezer felüléssel és mentás arcmaszkkal kezdeni a napot, abban biztos vagyok.
Amikor Bret Easton Ellis, szemtelenül fiatalon, mindössze huszonegy évesen megírta a Nullánál is kevesebbet, egy csapásra irodalmi szupersztárrá, a X-generáció radikális hangjává vált. Néhány évvel később már New Yorkban élt, és felfigyelt a tőzsdézésből gazdagodó yuppie-k végtelenül felszínes és kompetitív világára. Egyszerre taszította és vonzotta ez a világ, olyannyira, hogy egy időre maga is a keleti part féktelen bulijainak résztvevőjévé vált – állítólag ezért készült az új regénye több mint három évig. A Simon & Schuster nem akarta megjelentetni, így az erőszakos részletekben gazdag írásmű a Vintage kiadásában jelent meg 1991-ben. Az Amerikai psycho azonnal bestseller lett, persze, sikere ellentmondásos volt. Amikor alig tíz évvel később Mary Harron filmet készített belőle – főszerepben az akkor még csak huszonöt éves Christian Bale-lel –, a médium jellegzetességei miatt előtérbe került a történet szatirikus oldala.
A cselekmény a fiatal Wall Street-i brókerről, Patrick Batemanről szól, aki ugyanazt csinálja, mint a hozzá hasonló yuppie-k, patikatiszta irodában dolgozik, popzenét hallgat, drága és márkás ruhákat vásárol és a legelegánsabb éttermekbe jár. Nem az anyag és nem az étel, hanem a látszat miatt. Luxuslakásában egyetlen tárgy és festmény sem utal a személyiségére, mert úgy tűnik, nincs neki. Abban a híres nyitójelenetben, amelyben Bateman a reggeli rutinját ecseteli, és letépi magáról az arcmaszkot, tömör képet kapunk róla: csupa külcsín, semmi belbecs. Mintha egy katalógusból lépne elő.
Mivel mással nem bír, Bateman kínosan ügyel a perszónájára:
"Létezik egy Patrick Bateman-féle fogalom, egy absztrakt kép. De nincs valódi énem, pusztán irányultságom. Illuzórikus álom vagyok. Bár elrejthetem hideg pillantásomat, és te kezet foghatsz velem, akár érezheted a hús érintését: ám az életmódunk mégsem hasonlítható össze. Én egyszerűen nem létezem."
Hamar kiderül, hogy szőke barátnője éppolyan kiegészítő számára, mint az Evian-ásványvíz és az aftershave. A film másik ikonikus jelenetében kollégáival a névjegykártyáikat hasonlítják össze. Mindegyik névjegy ugyanúgy néz ki, hiszen mindegyik yuppie ugyanúgy néz ki. Ők viszont a legapróbb különbségeknek is hatalmas jelentőséget tulajdonítanak, és halálosan féltékenyek egymásra.
A főhősnek lélegzetvételt sem enged az állandó szerepjáték. Amikor végre őszinte lenne, úgy tűnik, mintha meg sem hallanák. Kegyetlen játékokban engedi szabadjára elfojtott indulatait: kurvákat rendel és kínoz meg, végez egy kollégájával és majdnem egy randipartnerével is. A fantáziák azonban nem hozzák el számára szabadulást, a végén ugyanolyan üres marad. Ráadásul kiderül, hogy a kegyetlenségek, amik valakivé tették, tényleg csak a fantáziájában léteznek. Riválisa, Paul Allen is él, hiába emlékszik úgy, hogy nekiesett egy fejszével. Hiszen Londonban látták tíz napja.
Patrick Bateman nem példakép, nem alfahím, csak egy lúzer, akinek ezt a szemébe is mondják, és kénytelen mosolyogni. Mégis a hős és az antihős mezsgyéjén egyensúlyoz immár több mint húsz éve.
Az Amerikai psycho úgy lett kultfilm, hogy főhőse cseppet sem szerethető.
Bateman azonban többre képes: vonzó. Egy lett azok közül a filmhősök közül, akikkel a fiatal férfiak önkéntelenül, tudattalanul azonosulnak.
Ilyen volt Michael Corleone (Keresztapa), aki immár nem bűnöző, hanem elegáns, felelős férfi, vagy Jordan Belfort (A Wall Street farkasa), aki nemhogy elrettentené, hanem vonzza a sikerre, pénzre és nőkre éhezőket. Meg persze Tyler Durden (Harcosok klubja), akivel én is azonosultam egykor. Persze eszem ágában sem volt épületeket robbantani és véresre püfölni senkit, de szerettem volna olyan izmokat és nyers erőt, amivel Tyler rendelkezik.
Az internet tele olyan videókkal, amik az ellenkezőjéről tanúskodnak. „Patrick Bateman totál önmaga 12 percen át” – szól egy 12 perces videó címe, ami pont ezt ígéri: a szatirikus részeket, Christian Bale tényleg briliáns játékával. A karakter a TikTokon is hódít, meg sem lehet számolni az utánzó videókat. Számomra az is kísérteties, hogy az internet tele van a valódi jelentés helyett külsőségeket kínáló életvezetési tanácsadókkal, akik napi rutinjukról, edzéstervükről és étrendjükről beszélnek a YouTube-on. Hasonló komolysággal, mint Patrick Bateman a film nyitójelenetében.
Patrick Bateman alfahím, 'sigma male', ahogy a szleng kifejezés szól. A karakter eltávolodott eredettörténetétől, és archetípussá vált: a sikeres, mások gondjával-bajával keveset törődő, a maga dolgával foglalkozó, céltudatos férfi archetípusává.
Sőt, megszületett a nála is nagyobb faszagyerek, Chadrick Basedman, aki 1) Csanád, tehát alfa, 2), based, azaz mindig igaza van. Gyakran soviniszta, általában hajthatatlan és szilárdul hiszi, amit hisz, akkor is, ha hülyeség. Ő így néz ki:
Ez talán azt is megválaszolja, miért vonzódik hozzá úgy a Z-generáció: ma, amikor a közösségi média atomizálta a közösségeket, az emancipatórikus mozgalmakkal a férfiak szerepe megrendült, az identitásunkkal kapcsolatok megerősítés pedig lájkokkal érkezik, újra aktuálissá vált a yuppie, aki éppolyan felszínes és sikeres, mint ahogy a világ megköveteli tőle. Persze tudom, hogy a film friss rajongói éppúgy viccnek tartják az egész filmet, ahogy a készítők. De Bateman delejes vonzerejét kár lenne tagadni.
Pár évvel ezelőtt Bret Easton Ellis úgy nyilatkozott, hogy hőse ma internetes troll lenne. Nekem úgy tűnik, Patrick Bateman ma is az, aki volt:
