Kikötő a Holdon

Jósda

„Ha te vagy a legokosabb ember a szobában, akkor rossz szobában vagy.”

Én itt a Holdon ücsörgök, ahol szoba nincs, csak űrkabin. Azonban más élőlény sincs rajtam kívül. Ennél fogva talán mégis én volnék a legokosabb, egyéb versenyző híján. Ugyanakkor ha elég okos volnék, tudnám, hogy az idézetet ki mondta vagy írta, hol hallottam vagy olvastam. Nem úgy hangzik, mintha én találtam volna ki. Annyi eszem azért van. hogy megnézzem a Google-ben. Ettől nem lettem okosabb. Sokan használják, idézőjelben. Néhányan Steve Jobsnak tulajdonítják. Elfogadom, őt okosabbnak képzelem sokunknál.

Azt hiszem, az értelmi intelligencia, amit többféle módon igyekeznek mérni, s azután számokkal kifejezni, kevésbé fontos, mint az érzelmi, s a kreativitás mindkettőnél lényegesebb.

Én legalábbis azokat becsülöm legtöbbre, akik ebben magasodnak fölénk. Ilyenek például azok, akik megsejtik – megérzik –, hogy mit hoz a jövő. A jós kifejezés szerintem félrevezető, mert a javas-ból származik, s belezendül az alapszó, a jó. Márpedig a jós gyakorta mond rosszat, és olyankor is komolyan kéne venni.

Az antik görög kultúrában erős megbecsülés övezte a jövendőmondókat. Delphoi híres jósdájáról azok is hallottak, akik nem olvastak róla Homérosznál, Aiszkhülosznál vagy Euripidésznél. Köztudott, hogy valaha a bejárata fölé ezt vésték:

Gnóthi szeautón. Ismerd meg önmagad.

Akiknek ez maradéktalanul sikerül, valószínűleg ők az igazán okosak, és persze kreatívok.

Jövőbe látni kemény dió. Gyakran jár együtt azzal, hogy az embert kinevetik. Esetleg máglyára küldik. Akad persze pozitív példa is, ha keresünk. Ilyen teszem azt Henry Ford esete Thomas Alva Edisonnal. Ők ketten már az első világháború tájékán bejelentették, hogy olyan automobilokat fognak gyártani, amelyeket akkumulátor hajt. Ebből azonban nem lett semmi, az akkuk valamely okból nem váltak be. Íme, az autóipar mostanság valósítja meg azt, amit ők ketten kiötöltek.

Ugyanakkor egy ilyen esetre legalább tucatnyi esik, amikor a jövőt elképzelő személy bakot lőtt. Hozzám közel állt a kilencvenes években egy számítástechnikai vállalat, a DEC. (Digital Electric Conpany). Annak hazai részlege készített számomra honlapot, akkor, amikor még azt se tudtam, eszik-e vagy isszák. A cég amerikai alapítója korábban kijelentette, hogy a személyi számítógép, mint olyan, téves irány, az emberek nem akarják a computert hazavinni az otthonukba. Nem lényeges tény, hogy a DEC-et fölvásárolta a Compaq, azt pedig a HP. A nagyhal megeszi a kishalat, jósolta egy másik, mostanában ritkábban hivatkozott jövőkutató, Karl Marx. Ezt eltalálta.

Jókai Mórt tündökletesen okos embernek ismerték a kortársai. Ő kijelentette, hogy a huszadik századra megszűnnek a nyelvek, mindenki eszperantóul fog beszélni. Továbbá így szónokolt a felsőházban, 1883. január 23-án: „Én meg vagyok felőle győződve, hogy a jövő században nem lesz Magyarországon zsidókérdés.” Ach. Bár őt igazolta volna az élet.

A legkülönösebb jóslat az USA találmányi hivatalának elnökétől származik, aki 1900-ban (!) kijelentette: erre a hivatalra a továbbiakban semmi szükség, mert már mindent föltaláltak, amit lehet. Sajátságos. Nem számított sem a hidrogén-, sem az atombombára, sem a számítógépekre, sem az űrhajókra, sem az utazásokra a Holdra.

Jöjjön a bürökpohár fenékig ürítése. Én, barátaim, továbbá hölgyeim és uraim, körülbelül húszéves lehettem, amikor megígértem egy korombeli lánynak, hogy mire betöltöm az ötvenediket, biztosan elnyerem az irodalmi Nobel-díjat. Ööö… sajnos, tévedtem. Enyhe gyógyír, hogy egy néhai magyar írónak, akihez volt szerencsém kapcsolódni a magánéletben, szépen odaítélte a Svéd Tudományos Akadémia irodalmi részlegének bizottsága. Örültem. Nekem továbbra is maradt önmagam megismerése.

Voltam már Delphoiban, de ha isten éltet, elmegyek oda még egyszer.

Megnézném újra azt a pontot, ahol állandóan égett az isteni fény, amit Prométheusz az Olimposzról lopott el az embereknek.

Az ő jövőjéről inkább hallgassunk.

 

Borítókép: Mario Tama/Getty Images