Péter Dávid megmondja

Megaszomorúság lett a Megasztárból

Az egykor közkedvelt tehetségkutató emlékadása nem egy vidám múltidézés lett, hanem egy életről lehozós savazás némi bezzegrégenezéssel felütve. De ezzel együtt is nagyon tanulságos volt újra összehozni a régi versenyzőket, a készítőket, a zsűrit.

A Partizán 2021 év végére készített egy különleges adást, ami a Megasztárról szólt. A YouTube-ra kikerült közel 1 órás adás nem egy vidám hangulatú nosztalgiázás, pedig sokan úgy gondolnak vissza a tehetségkutatóra, mint egy szórakoztató műsorra, ahol olyan egyéniségek léphettek színpadra, mint Oláh Ibolya, Tóth Vera, Caramel, Bartók Eszter, Palcsó Tomi, Torres Dani és még sorolhatnánk. Volt persze sztárcsinálós része  a műsornak már akkor is, hisz stylist (egész konkrétan Lakatos Márk) segítette a versenyzőket abban, hogy kereskedelmi tévéhez mérten, hétvégi fő műsoridőben képernyő kompatibilisen nézzenek ki az énekesek, hogy ne csak a hangjuk legyen fullos, hanem a kinézetük is. És ez benne is volt a műsor nevében: sztárokat, magasztárokat kerestek, igyekeztek faragni a csiszolatlan gyémántokból. Ennél részletesebben nem mennék bele az akkor futott műsor elemzésébe, mert ma már más világ van. A Partizánban

el is mondta Presser Gábor, hogy az első három évadban az volt a jó, és a műsornak is az volt a kuriózuma, hogy értéket képviselt.

Erre maga a zsűri is garancia volt, hisz Presser nem ült volna be, ha akkor azt nem látta volna jónak. 

A beszélgetés során rengeteg negatív kommentet kapott a Megasztár, de az tény, hogy ez a műsor "termelte ki" a legtöbb zenész szakmában tevékenykedő sztárt. Hogy a bikicsunájról ne is beszéljünk. Ezt nem lehet a műsor érdemei közül elvitatni, ahogy azt sem, hogy annak idején tökéletesen ellátta azt a feladatát, hogy szombat esténként rengeteg embert ültetett le a tévék elé, majd a következő adásig állandó beszédtémát biztosított gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Egy tökéletes show volt, amiből a néző csak a szépet és a jót láthatta, de a háttérben ott voltak azért azok a dolgok, amik miatt az énekesek lelkileg és fizikailag is kárt szenvedtek. A Partizánban viszonylag sokáig pörögtek ezen a témán, hogy a versenyzők nem kaptak segítséget pszichológustól, hogy kezelni tudják azt a nyomást, ami hétről hétre nehezedett rájuk. Ezt a meghívott vendégek, Oláh Ibolya, Galambos Dorina meg Szecsődi Kari is mondták, viszont Till Attila kicsit árnyalta a képet. Aki ebbe a műsorba jelentkezett, de bármi ehhez hasonlóba, az tudhatta, hogy mi vár rá, hogy hetente ki kell állnia a színpadra. És igen, ezzel valahol azért meg kell tudni birkózni. A sztárság, a megasztráság ezzel jár. Persze, kaphattak volna segítséget a versenyzők, de mégis tudtak teljesíteni hétről hétre, ugye. És a műsor nem egy maratoni lékelsimogató tábor volt, azt se felejtsük el, hanem egy zenés produkciókat felvonultató vetélkedő.

Szerintem azért nem fair felhozni ezt a Megasztárral szemben, de sok más műsorral szemben sem, mert ez csak egy tévéműsor könyörgöm. Egy show, ami pontosan a vége főcím utáni stáblista végéig tart. Utána maximum az van még egy kicsit tutujgatva, foglalkoztatva, akiben van még annyi, hogy el lehet hívni más műsorokba szerepelni, akiről kiderült, hogy nem csak énekes, hanem más is, plusz a nézők is szeretik. Majka, Gáspár Laci és Pumped Gabo is tökéletes példák erre. De Puskás Peti is, akire Bakács Tibor azt mondta, hogy a Megasztár legnagyobb benézése volt, mert abban a csávóban szerinte nincs semmi, de konkrétan egyéniség sincs, egy nem létező entitás - nagyjából így fogalmazott a Partizán kanapéján ülve. 

Összességében azért nagyon tanulságos ez a reunion, mert látszik, hogy mennyire másként lehet emlékezni ugyanarra a dologra. A készítők semmi rosszat nem tudtak mondani az első három évadra, de ennek a három szériának a versenyzői már azt mondták, hogy szörnyű volt, mert a bulvár nagyon ráment a műsorra. Közben Presser és Bakács Tibor is inkább a jót látták a műsor első időszakában. Tilla sem a rossz dolgokra emlékezett, de mivel ezek voltak a kérdések, így persze el tudta mondani, hogy Oláh Ibolya eltört kezére azért kellett annyiszor rákérdezni, mert ez volt a kérés, utasítás, nevezzük akárhogy. Ez volt akkor a nagy sztori, és Tilla sem akarta ezt erőltetni, de meg kellett kérdeznie élő adásban. Utána lehet róla szakmailag vitatkozni, de a műsorkészítés sok szabályt fel tud rúgni és sok szabályt tud adott pillanatban a semmiből megalkotni.

Ami a bulvárt illeti: ha tetszik, ha nem, ez is a sztárság része, amit a Megasztár versenyzői nagyon koncentráltan és extra nagy dózisban tapasztalhattak meg, amire nem voltak felkészülve, amire nem készítette fel őket senki, mert erre nem is lehet. És ez nem egyedi eset: ott van példának rengeteg sztár dokufilmje, amiben elég

jól látszik, hogy a hírnév és a bulvár nyomulása mennyire teszi tönkre őket mentálisan és fizikailag is.

Ettől még eljárnak fellépni. És tessék: a rossz emlékek ellenére (Oláh Ibolya kivételével) az egykori versenyzők is előadták a műsor végén azt a bizonyos Csillag dalt.