Egy viccesnek szánt műsor, amiben éppen nagykorú lányoknak olyanokat mondanak, hogy "kinyalnálak az utolsó cseppig." Mindezt közönség és kamerák előtt.
A Szerelem és más bajok egy borzasztóan idegesítő, semennyire nem vicces sorozat, ami után igazi felüdülés bármi.
Nem kell ide A szürke 50 árnyalata, sem a Netflix soft pornóba hajló filmje, csak be kell kapcsolni a tévét délután és egy kis szappanoperát kell nézni.
Emlékezzünk meg azokról a pillanatokról, amikor még volt Meri vagy nem meri?, amikor tévében lehetett nyomni a Tetrist, meg lehetett Ötödölőzni Palik Lacival és Héder Barnával. De leginkább azt ne felejtsük el, amikor 10 ezer forintért lehetett fekete, fehér, igen, nem játékot játszani Szakál Mikivel.
Kevés hálásabb feladat van annál, mint hétvégente diszkókba menni és ott nagyon beszórakozott, megkészült fiatalokkal riportot készíteni. Ennek a guity pleasure-be oltott katasztrófaturizmusnak volt zseniális karmestere Zola, a Club Rotationben.
Van vagy 100 világsztár, aki megfordult Friderikusznál. Hogy lehetett ezeket a sztárokat ide leszervezni?
Még mindig nem vagyok benne biztos, hogy ez szép és jó lesz. Túl nagy falat, hogy technikailag megugorható legyen.
Most már ugyanúgy lelövik a trollok a nagy hollywoodi filmek poénjait, csavarjait, de legalább viccesek. Ezért utálom őket.
Teljesen rossz koncepció volt. Talán minden szempontból rossz vállalkozás volt. De lássuk be: olyan sok vizet azért nem zavart.
Mind a kettő. De leginkább Elon Musk egy vallás, amiben, illetve akiben vagy hisz az ember, vagy nem.