Festőművész. 1976-1981: a Képzőművészeti Egyetem festő szakán tanult. Az egyetem elvégzése után 1988-ig a Fiatal Képző- és Iparművészek Stúdiójának, 1980-tól a Képzőművészeti Alap tagja. 1982-85: Derkovits ösztöndíjas volt; 1983-ban Derkovits nívódíjat kapott, ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyerte a Yuho Rissanen-díjat. 1991-ben Cagnes-Sur-Merben megkapta a zsűri díját (23e Festival International de la Peinture), ugyanebben az esztendőben ösztöndíjjal egy hónapot töltött Lisszabonban. 1998-ban Munkácsy-díjjal tűntették ki. 2007-ben ő vehette át az Aegon Művészeti Társdíjat a 2007-es Aegon Művészeti Díjjal elismert kitűnő költő, Rakovszky Zsuzsa javaslatára. Rakovszky Zsuzsa költőhöz méltóan tömör és találó sorokkal indokolta röviden döntését az Aegon Művészeti Társdíj átadásakor, érdemes idézni: "Vojnich Erzsébet képei láttán olyan szavak jutnak eszembe, mint súly, komolyság, letisztultság és erő - legfőképpen az erő. A képek többsége épületeket ábrázol, többnyire belső tereket, vagyis ember alkotta, végsőkig letiszult, geometrikus formákat, de a festő mintha érezné és érzékeltetné azokat az egymást kiegyenlítő, hatalmas erőket, amelyek ezeket az épületeket nyugalomban tartják. Vagy mintha maga a tér elevenedne meg ezeken a képeken - a tér és a fény, fény és sötétség , bezártság és nyitottság dráma ellentéte, egyszerre ébresztve mélységes szorongást és rejtélyes örömet a szemlélőben."