1975-ben az autós gyorsasági világbajnoki sorozat utolsó előtti futamán Niki Lauda Monzában nyert a Ferrarival, és megszerezte első világbajnoki címét.
James Huntot leszerződtette a McLaren-Ford. A motor maradt ugyanaz a V8-as, három literes Cosworth DFV erőforrás, ami a Hesketh Racing autóit is hajtotta. A brit pilóta társa a német Jochen Mass lett.
Hunt mindjárt az évad első két futamán megszerezte a pole pozíciót, ám mindkétszer Niki Lauda nyerte meg a futamot. A kalfiorniai futamon Lauda csapattársa Clay Regazzoni besöpörte a pole pozíciót, a leggyorsabb kört és a futamgyőzelmet is Long Beachen.
A Spanyol Nagydíjon jött el James Hunt ideje, a fiatal brit versenyző ezúttal is megszerezte a pole pozíciót és a futamon maga mögé utasította Niki Laudát. A következő két futamon Hunt kiesett, míg Lauda nyert Belgiumban és Monacóban is.
A hatkerekű versenyautó
A Svéd Nagydíjon egy óriási innovációval rukkolt el a Tyrrell-Ford, az istálló két hatkerekű autóval küldte versenybe Jody Schecktert és Patrick Depaillert. A dél-afrikai és a francia kettős győzelmet aratott az anderstorpi versenypályán.
A dupla első kerékkel rendelkező Tyrell P34-es tervet annyira titkolta Ken Tyrrell, hogy még két pilótája sem tudott az újításról.
Franciaországban ismét Hunté volt a pole és a futamot is megnyerte, míg Depailler a hatkerekerű autóval ismét elcsípte a második helyet.
A Brit Nagydíjon már esélyesként fogadták a hazai rajongók James Huntot. A futam első rajtja utáni tömegbalesetben megsérült Hunt, Regazzoni és Jacques Laffite autója is, így mindhárman a tartalék autóval álltak fel a második rajthoz. A futamot végül Hunt nyerte Lauda és Scheckter előtt, ám később a FIA mindhárom tartalék autót kizárta a versenyből.
A futam után Lauda már 23 ponttal vezetett Hunt előtt. Akkor a győzelemért 9, a második helyért 6, míg a harmadikért 4 pont járt.
Tragédia a Nürburgringen
Így érkezett el a mezőny a Német Nagydíjhoz. Az akkor még több mint 22 kilométeres Nordschleifén rögtön az első körében szenvedett balesetet Niki Lauda. A változó időjárási körülmények ellenére a pilóták többsége száraz versenypályára való hagyományos abroncsokkal vágott neki a versenynek, egyedül a pályát jól ismerő Jochen Mass választott esőgumikat.
A Ferrari osztrák pilótája a Bergwek kanyarban kicsúszott, nekicsapódott a szalagkorlátnak, majd onnan visszasodródott pályára. Az érkező Harald Ertl és Brett Lunger sem tudta kikerülni Lauda autóját. A Ferrari kigyulladt, Lauda percekig még benn ült az autóban, szerencsére a versenyzőtársak gyorsan eloltották a tüzet, és kihúzták az osztrák versenyzőt.
Laudát a koblenzi katonai kórházba vitték, majd több műtét után alig negyven nappal a balesete után visszatért a versenypályára.
Közben James Hunt megnyerte a Német és a Holland Nagydíjat is, Ausztriában pedig a negyedik helyen fejezte be a versenyt. Az Olasz Nagydíj előtt a világbajnoki pontversenyben két pontra csökkent Niki Lauda előnye.
Monzában Hunt már a 11. körben kiesett, míg a visszatérő Niki Lauda a Ferrari hazai pályáján a negyedik helyen ért célba. A világbajnoki pontversenyben Lauda öt pontra növelte előnyét.
Még három futam volt hátra
A fenegyerek James Hunt nyert Kanadában és a Glen Watkins pályán is, míg Lauda négy pontot tudott begyűjteni. A Japán Nagydíj előtt Lauda még három ponttal vezetett Hunt előtt.
A kvalifikáción Mario Andretti (Lotus-Ford) három századmásodperccel jobb időt futott Huntnál, míg Lauda a harmadik rajtkockát szerezte meg. A Fuji versenypályán szakadó eső és köd várta a pilótákat vasárnap. Az irreális körülmények miatt Niki Lauda már a második kör után visszatért a boxba és feladta a versenyt. Az osztrák innentől kezdve már csak nézője volt az eseményeknek.
A vakmerő Hunt űzte-hajtotta a McLarent és végül a harmadik helyen ért célba, így a világbajnoki pontversenyben egy ponttal megelőzte Niki Laudát.
Hunt egy évvel később Japánban aratta utolsó F1-es győzelmét, 1979-ben visszavonult a versenyzéstől. James Hunt első feleségét 1974-ben ismerte meg Spanyolországban, Suzy Miller egy évvel később elhagyta őt és Richard Burtonhöz költözött.
Hunt második felesége Sarah Lomax lett, akit 1983-ban vett el feleségül Marlborough-ban. Két gyermekük született, Tom és Freddie. Sarah és James 1989-ben elváltak.
James Hunt 1993. június 15-én reggel, mindössze 45 évesen szívrohamban hunyt el wimbledoni otthonában.
Lauda második világbajnoki címe
Niki Lauda 1977-ben ismét dominálta az egész szezont. Míg az évad első felében Mario Andretti nyert három futamot, addig Lauda egy győzelem mellett egyszer volt harmadik és négyszer intették le a második helyen.
A Brit Nagydíj után már hét pont volt Lauda előnye, és következett a Német Nagydíj, amit éppen Lauda nürnburgringi balesete miatt áthelyeztek a Hockenheimringre. A pole pozíciót Jody Scheckter (Wolf-Ford) szerezte meg John Watson (Brabham-Alfa Romeo) és Niki Lauda előtt.
Watson motorhiba miatt már a 8. körben feladni kényszerült a versenyt, míg Lauda addig űzte-hajtotta Schecktert, míg megelőzte a dél-afrikait. Scheckter ezután Hunttal vívott csatát a második helyért, végül a 32. körben a brit McLarenjének üzemanyagpumpája meghibásodott.
Lauda Ausztriában Alan Jones (Shadow-Ford), míg Olaszországban Mario Andretti mögött lett második. A két futam között Niki Lauda nyert Hollandiában Jacques Laffite (Ligier-Matra) és Scheckter előtt.
Októberben a New York-i futamon eldőlt minden
Nem indult jól Niki Lauda számára a versenyhétvége a Glen Watkins-pályán, az osztrák a kvalifikáción csak a hetedik rajtpozíciót tudta megszerezni. Száraz hideg időben kezdődött a verseny, ám tíz körrel a futam vége előtt leszakadt az ég.
Hunt nyert Andretti és Schekter előtt, míg Lauda 1:40 perces hátránnyal ért célba a negyedik helyen.
Niki Lauda másodszor lett világbajnok, míg a Ferrari zsinórban harmadszor nyerte meg a konstruktőri világbajnokságot, ám év végén mégis elvált Lauda és a Ferrari útja.
Az osztrák világbajnok az utolsó két futamon már rajthoz sem állt. A fiatal Jacques Villeneuve ekkor kapott először lehetőséget a Ferraritól.
Az 1979-es versenyszezonra Jack Brabham magához csábította az osztrák fenegyereket.
Innen folytatjuk!
