Lassan nem telik el hónap, hogy ne legyen valami nagyobb képregényes rendezvény. A rendszeres börzék és a vidéki fesztiválok is nagy tömegeket mozgatnak meg, de igazi ünnep kettő van egy évben: a decemberi Hungarocomix és a májusi Képregényfesztivál.

A Dürer Kert évek óta remek helyszínéül szolgál a fesztiválnak, hiszen a napernyők alatt a szülők is letelepedhetnek a gyerkőcökkel, hogy átnyálazzák a frissen beszerzett kiadványokat, és a szakállas emberek is kedvükre sörözhetnek. És bár a kiadók rendezvényekre időzítik legfrissebb megjelenéseiket, nem csak a vásárlásról szól ez a nap, hiszen rengeteg érdekes program is lesz, workshopoktól, előadásoktól kezdve a külföldi díszvendégekkel tartott beszélgetésekig, dedikálásokig, és a magyar alkotókat is rendre el lehet csípni, némelyik még szívesen rajzol is valamit. No és természetesen ilyenkor adják át az előző év legnagyszerűbb képregényeiért járó Alfabéta-díjat, és még soha nem volt ennyire erős a jelöltek mezőnye. 

Sokáig a "kicsit savanyú, de legalább a miénk" hangulat lengte be az egész képregényes szubkultúrát, de már semmi okunk a mentegetőzésre, mert olyan elképesztő lett a felhozatal, hogy még a legelvetemültebb rajongóknak is alaposan meg kell fontolniuk, hogy mit vegyenek meg. És ami a legjobb: ez nem csupán mennyiségi, hanem minőségi változást is jelent. Ki gondolta volna, hogy újságárusoknál rendszeresen vagy egy tucatnyi kiadványt találunk egyszerre, közöttük keményfedelű köteteket is, vagy hogy óriási, pazar kiállítású albumok közül válogathatunk? Korábban még az sem volt biztos, hogy egy megkezdett sorozat egyáltalán végig megjelenjen, de most már bizonyos kiadványok gyönyörű, limitált változatban is elérhetők.

Nézzük a vasárnapi rendezvény legizgalmasabb újdonságait!

Hellboy: A pusztítás magja

Mike Mignola szörnyeteg- és náciverő vörös ördöge egyszer már felbukkant itthon is a könyvesboltokban, ám az akkori kiadás a harmadik rész után megszűnt. A Kázmér és Hubát és az Usagi Yojimbót is gondozó Vad Virágok karolta fel Hellboyt, és a kiadói terv alapján idén kapásból négy (!!!) részre számíthatunk, sőt, ezeket két kötetetenként egy hatalmas méretű, vaskos, keményfedelű gyűjteményben is kiadják. Őrület!

Kinek ajánljuk? Azoknak, akik szeretik a horrort, Lovecraft novelláit és a klasszikus ponyvákat. De Mignola műve jóval több látványos csihipuhinál: a történetfolyam az évek alatt a veszettül jó nácis-szörnyes ponyvából újraértelemezett mítoszokba és népmesékbe burkolt sorstragédia lett. És a Hellboy Mignola óriási univerzumának csak egy szelete! 

Blankets - Takarók

"A Takarók egy fiú felnőtté válásáról és a kreativitása kifejezéséhez szükséges magabiztosság megleléséről szól. Craig Thompson megkapó képregényes emlékirata a középnyugati Amerika téli vidékén játszódik: szépen meghúzott vonásokból áll össze a kisvárosi élet, a szigorú, fundamentalista keresztény gyermekkor és a magányos, érzelmileg zavaros tinédzserkor portréja.

Craig és Raina egymásba szeretnek egy mindent elborító hótakaró alatt, egy felekezeti téli táborban, és megosztják egymással hitbeli kétségeiket és a valóság előli menekülésről szőtt álmaikat. Idővel azonban feltámadnak személyes démonaik, és kapcsolatuk összeomlik. Egyetemes történet ez, és Thompson eleven ecsetvonásainak és sajátos oldalkompozícióinak köszönhetően nem csak ismerős, hanem szívszorító is."

Kiknek ajánljuk? A többszörös díjnyertes Craig Thompson vaskos, 600 oldalas műve igazi szépirodalom, így azok is bátran vegyék kézbe, akik eddig idegenkedtek a képregényektől - mostantól egészen biztosan nem fognak. A Blankets puha- és kemény fedéllel is megjelenik.

Blacksad - Néma pokol

Juanjo Guarnido és Juan Diaz Canales antropomorf állatokkal benépesített noirjának már a negyedik kötete jelenik meg magyarul, a Pesti Könyv, azaz a Lucky Luke és az Incal kiadójának gondozásában. A ballonkabátos fekete macska ezúttal az 1950-es évek, jazztől hangos New Orleansában nyomoz egy brutális gyilkosság után, és nyilván, hogy vudu praktikák állnak a háttérben.

Kiknek ajánljuk? A krimirajongóknak, illetve azoknak, akik órákig szeretnek gyönyörűen megfestett albumokat böngészgetni.

Kati Kovács: Körhintába zárva

A magyar származású Kati Kovács már járt nálunki, amikor 2009-ben a Nyitott Könyvműhely kiadta Paprikás rapszódia című kötetét, és ezúttal is a fesztivál egyik díszvendége. Ennek apropójából jelenik meg a szerző egyik legfontosabb műve a Nero Blanco Comix gondozásában. 

"A történet főszereplője Arabella, egy átlagosnak aligha nevezhető, temperamentumos, hatalmas termetű háziasszony, aki szörnyen féltékeny hozzá képest picinyke, pszichológia-tanár férjére. Egy nap bizonyítottnak látja, hogy Aaro megcsalja az egyik tanítványával, és úgy dönt, megöli a ribancot. A gyilkosságot követően nem bírja a kérdezősködést, és azonnal beismerő vallomást tesz, így történetünk hátralévő része a börtönben játszódik, ahol Arabella testi és lelki gyötrelmek egész során megy át. Idővel azonban kiderül, hogy hősnőnket nem egy tekintetben elragadta a fantáziája.

Kovács művének központi témája a nőiség élménye és ábrázolása. Szándékosan fordul szembe a férfi tekintet (male gaze) hagyományával, amely a képregényekre különösen jellemző. Az általa megrajzolt testek korántsem idealizáltak, hanem olyanok, amilyennek az önmagukkal elégedetlen szereplők látják magukat. A külső tökéletlenség a belső vívódásokat tükrözi, az állandó konfliktusokat a konvencióknak való megfelelés kényszere és az autonóm gondolkodás és viselkedés iránti vágyak között."

Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik szintén valami fajsúlyosabb olvasmányt keresnek, és kedvükre való a groteszk humor. 

Dragonero - A sárkány vére

"Az Orkok Szigetén megszólaltak a háborúba hívó harci dobok. Az ork törzsek egymással összefogva, minden eddiginél veszélyesebb fegyverek segítségével csapnak le a szigeten létesített emberi kolóniákra. Ian Aranill, Erondár birodalmának ügynöke, társai segítségével igyekszik felkutatni, ki és hogyan látja el fegyverekkel az orkokat. A nyomok Baijadanba, a nomád tartományok keleti fővárosába vezetnek…"

A Dampyr és a zseniális Dylan Dog után idén két új olasz képregénnyel, azaz fumettivel is megismerkedhetünk. Az egyik egy klasszikus fantasy orkokkal, lovagokkal, remek fekete-fehér rajzokkal.

Kiknek ajánljuk? Minden fantasy-rajongónak, de kiváltképp azoknak, akik a Kaland-Játék-Kockázat könyveken nőttek fel!

Morgan Lost  – Az utolsó éjszaka embere

"New Heliopolis az 1950-es évek megalopolisza, ahol ugyan sosem tört ki világháború, de helyette brutális sorozatgyilkosok tevékenykednek. A városi rendőrség különleges hadtestet hozott létre, és nyomozói között egy színtévesztő férfi is a bűnözők ellen küzd. Ő Morgan Lost, akinek két álarcos gazember elcsúfította az arcát, majd végig kellett néznie, hogy barátnőjét, Lisbethet halálra kínozzák. Morgan úgy dönt, hogy saját hadjáratot indít a bosszú és az igazságtétel határmezsgyéjén az erőszaktól, korrupciótól és propagandától uralt világban."

A fumetti rajzolója, Fabrizio De Tommaso a fesztivál egyik díszvendége.

Kiknek ajánljuk? Akik szeretik a fura műfajhibrideket és a komor igazságosztókat. 

Helka: A Burok-völgy árnyai

Végre egy magyar gyerekképregény! A Kittenberger alkotói, Somogyi György és Tebeli Szabolcs dolgozták át Nyulász Péter Helka-trilógiáját - illetve annak egy részét, mert bizony ez egy sorozat első darabja.

"Sok-sok éve már, hogy béke van a Balaton környékén. A vidék varázserővel bíró hatalmasságainak pusztító háborúja már csak ködbe veszett tündérmese, amivel esténként a gyerekeket riogatják. A tihanyi Soktornyú kastélyban pedig Helka hercegkisasszony trónörökössé avatására készülnek. Ám a sötét Burok-völgyben a száműzetésben élő Bora boszorkány és két gonosz társa, az állattá változtatott Thuz és Horka még nem tettek le bosszújukról."

Kinek ajánljuk? A Helka már bizonyított, hiszen az egyik legnépszerűbb kortárs gyerekkönyv, így a Pókember előtt elbizonytalanodó szülő is nyugodt szívvel gyereke kezébe nyomhatja. 

Rusz Lívia: Napsugár

Itthon főleg csodás illusztrációiról ismerhetjük Rusz Líviát, hiszen ő rajzolta Csipikét, az óriás törpét, a Zengő ABC-t, a Méhész apó meséit, vagy az Egy bátor kisegér viszontagságai című mesekönyvet.   A rendszerváltozás környékén két önálló képregénye is megjelent, a jobbára beszerezhetetlen Miskati közbelép és a Nem mind arany, ami fénylik, de ezeknél jóval több képregényt rajzolt. Ezeket azonban itthon alig ismerik, hiszen a kolozsvári születésű művésznő 1987-ben telepedett le Magyarországon, előtte a határon túli lapokban publikált. Nem vitás, hogy hiánypótló a Képregény Kedvelők Klubjának 120 oldalas, keményfedeles kötete, ami az erdélyi Napsugárban és A haza sólymaiban 1959 és 1981 között megjelent képregényeit gyűjtötte össze. 

És éppen a fesztivál délutánján 17.30-kor, a Dürer Kerthez közeli Budapesti Román Kulturális Intézetben lesz az ünnepélyes megnyitója Rusz Lívia képregénykiállításának.

Kiknek ajánljuk? Gyereknek, felnőttnek egyaránt. Rusz Lívia csodálatos alkotó, derűs rajzai még a megátalkodott mufurcokat is jókedvre deríti. 

A fesztivál utánra is maradt egy jó képregényes program, hiszen másnap, május 14-én nyílik az Országos Széchenyi Könyvtárban a Kép-regény-történet - A kilencedik művészet ikonjai Magyarországon című kiállítás, ahol klasszikus és kortárs magyar alkotók munkáit lehet megtekinteni.