Tovább folytatódik a „baby boom” a Budapesti Állatkertben. Ezúttal a Dél-Amerikában őshonos mókusmajmoknál volt gyermekáldás. A faj különlegessége, hogy az újszülöttek rendkívül nagyok: súlyuk nagyjából az anyaállat súlyának egyötöde szokott lenni.
Hétről hétre egyre újabb és újabb látnivalókkal gazdagodik a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ez többek
között a mostanában világra jött sok kisállatnak, például a kis sörényes hangyásznak, a koronásdaru
fiókáknak és a prérikutya kölyköknek, valamint a tapír kislánynak, az ázsiai vadkutya kölyköknek, a
húsz flamingófiókának, illetve az elmúlt időszakban sokat nőtt fekete hattyú és tarvarjú fiókáknak
köszönhető.
Legutóbb a Dél-Amerikában őshonos mókusmajmoknál volt gyermekáldás. A kölyök, akinek a nemét
egyelőre még nem tudni, július 8-án született, és most már elég jól lehet látni a Dél-Amerika ház kültéri
nagyröpdéjében. Ezen a bemutatóhelyen a mókusmajmok több más újvilági állattal, köztük a termetes
és színpompás arapapagájok több fajával, valamint a talajszinten lakó agutikkal élnek „társbérletben”.
A kicsi természetesen szinte minden idejét anyja hátán, annak szőrébe csimpaszkodva tölti. A mókusmajom (Saimiri sciureus) az Amazonas-medence erdőségeiben honos, viszonylag kistestű
majomfaj: a nagy hímek is ritkán nyomnak többet 1 kilogrammnál, a nőstények súlya általában 750
gramm körüli. Nevüket a mókuséhoz hasonló ügyességük és fürgeségük miatt kapták. Változatos,
némiképpen a madárcsicsergésre emlékeztető hangokkal kommunikálnak, kifejezetten társas,
csapatban élő állatok. Szaporodásukra jellemző, hogy a 165-173 napos vemhességi idő elteltével
szinte mindig csak egy kölyök születik, az újszülött azonban meglehetősen nagy, súlya az anya
testsúlyának nagyjából egyötödét teszi ki!
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már több évtizede foglalkoznak mókusmajmokkal. A jelenleg 17
állatból álló csapatban további vemhes nőstények is vannak, így az elkövetkező hetekben újabb
mókusmajom kölykök születése is várható.
