A három bébiállat mellett a különleges sörényes galambot is megcsodálhatják a látogatók.
A Debreceni Állatkert a nagy marák tavaszi érkezése után újabb rendkívüli örömhírrel szolgálhat dél-amerikai társasbemutatójának háza tájáról, miután a kapibarák június 26-án három egészséges utóddal örvendeztették meg gondozóikat és a látogatókat. A jelenleg mintegy 500 grammot nyomó kis hímek szépen cseperednek, és bár teljesen önállóvá csak nagyjából egyéves korukra válnak, már pár naposan megismerkedtek a felnőttek szilárd táplálékával, és egyre nagyobb kíváncsisággal fedezik fel kifutójukat, ahol a látogatók is megtekinthetik őket. Érdekesség, hogy már anyjuk is az intézmény saját, 2017-es szülöttje.
A Dél-Amerika nagy részének folyói, tavai és mocsarai környékén őshonos kapibara, más néven vízidisznó (Hydrochoerus hydrochaeris)
Földünk legnagyobb termetű rágcsálója:
a kifejlett egyedek akár 50-60 kilogrammot is nyomhatnak. Mint arról latin neve is árulkodik, előszeretettel és ügyesen úszik – lábujjai között úszóhártya is található –, a rá leselkedő ragadozók elől is a víz alá merülve bújik el. Táplálékának jelentős részét képezik a vízinövények, de alkalomadtán a termesztett haszonnövényeket is megdézsmálja – részben az ebből eredő ember-állat konfliktusok következtében került fel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listájára.
Jellemzően egy-egy domináns hím vezette 15-20 fős csapatokban él, amelyeken belül a nőstények egymás utódait is segítenek felnevelni.
A Debreceni Állatkert társaskifutójában 2015 óta laknak kapibarák, akik zavartalan harmóniában élnek együtt a dél-amerikai tapírokkal és a nemrég érkezett nagymarapárral.
Az újszülött kapibarák mellett ismét új, korábban sosem tartott fajjal gyarapodott a Debreceni Állatkert ázsiaimadár-gyűjteménye is, miután a napokban egy hím sörényes galamb érkezett hozzájuk a hollandiai Vogelpark Avifaunából. A színpompás jövevény már birtokba vette az intézmény galambröpdéjét, ahol a látogatók is megcsodálhatják. A Délkelet-Ázsia partvidékein és szigetvilágában őshonos sörényes galamb (Caloenas nicobarica) szigetről szigetre vándorló nomád faj. Kifejlett egyedei arról ismerhetők fel, hogy fémes kék és zöld tollazatuktól jól elütő, fehér farktollakkal rendelkeznek. A legújabb genetikai kutatások alapján ezt a fajt tartják az egykor Mauritius szigetén endemikus, mára már kihalt dodó legközelebbi élő rokonának.
(via Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft.)
