A koronavírus éppen átírja a jelenkori történelmet. Mit csinál eközben Putyin? És ki kér egy csésze teát?
Ronald D. Gerste: Történelmet író betegségek
A történelemtudományban szigorúan tilos úgy kezdeni egy mondatot, hogy „mi lett volna, ha…”. Pedig titokban, ha senki nem figyeli őket, még a legnevesebb történészek is elméláznak olyasmiken, hogy mi lett volna, ha Imre herceget nem öli meg a vaddisznó. Vagy ha Zrínyit nem öli meg a… hát… megint csak a vaddisznó.
Vagy ha Hitler megsemmisíti Dunkerque-nél a brit hadsereget. Ha – és most már rátérek aktuális könyvünkre, a Történelmet író betegségekre – Tudor Mária valóban terhes lett volna, és nem agydaganat okozta volna álterhességét és gyors halálát. Ha Nagy Sándort nem öli meg hirtelen a hasnyálmirigygyulladás (vagy valami más). Ha Johann Sebastian Bach szemét nem egy kókler műti meg.
A könyv szerzője, Ronald D. Gertste (egyszemélyben orvos és történész) ebben a könyvében mikroszkóp alá helyezi a történelem kiemelkedő figuráit, megvizsgálja hatásukat a kor eseményeire, közben rápillant a kórlapjukra is. Mindig megnevezi a legvalószínűbb halálokot, és elmagyarázza, miért volt éppen ennek az embernek kulcsszerepe az adott korban, és döntései milyen hatással voltak az eseményekre. Ezen kívül azt is bemutatja, hogy a különféle járványok hogyan változtatták meg a történelem menetét, a pestistől a szifiliszen át az AID-ig.
Parádésan újszerű és izgalmas megközelítés!
Jessikka Aro: Putyin trolljai – igaz történetek az infoháború frontvonalából
Vlagyimir Putyin, minden oroszok örökös választásgyőztese biztosan szerepelni fog a jövő történelemkönyveiben – nem Gerstéében, mert betegségeiről nem tudunk. Azt viszont jól tudjuk, hogy az egykori KGB-tiszt nem válogat a módszerekben, ha le kíván számolni ellenségeivel, erről számtalan ellenzéki politikus, oknyomozó újságíró, másként gondolkodó tudna beszámolni – már ha épp nem lőtték agyon vagy mérgezték meg. Ugyan, az oroszok már csak ilyenek, legyintettek eddig Nyugaton, ha olvasták a lesújtó híreket. Ugyanis egészen az utóbbi évekig nehezen volt elképzelhető, hogy Oroszország milyen hatékonyan tud beleavatkozni más országok belügyeibe, hogy miképpen tud befolyásolni szavazásokat, ráadásul mindezt az ősellenség, az USA találmányain, a közösségi média platformjain keresztül. Az egyik első újságíró, aki átfogó riportban leplezte le ezeket a műveleteket, és személyesen elment egy szentpétervári „trollgyárba”, a finn Jessikka Aro volt. Olyan könyörtelen össztűz zúdult rá ezután a Facebookon, annyi felheccelt szélsőjobboldali figura kezdte el fenyegetni, hogy kénytelen volt elhagyni a saját hazáját. A Putyin trolljaiban megírta saját kálváriáját, és mellette még néhány sorstársáét is, akik hozzá hasonlóan rengeteget tettek azért, hogy megmutassák Putyin rendszerének valódi természetét.
Candace Rose Rardon: Teaivók zsebkönyve
Ha a komoly témák után valami könnyedebre vágyunk, mondjuk egy csésze jó teára, vegyük kézbe ezt a kis könyvecskét, és szippantsuk magunkba az érdekes tudnivalókat a zöld (vagy sárga, vagy piros, vagy barna) italról. Garantáltan a konyhába rohanunk majd, és sok újdonságot fogunk kipróbálni. Finom és még egészséges is! (Persze csak akkor, ha Putyin nem tett novicsokot a csészénkbe!)
Candace Rose Rardon útirajzíró, illusztrátor és lelkes teafogyasztó. Az elmúlt évtizedet utazással töltötte, több mint 50 országban járt, és mindenhol megismerkedett a teázás hagyományaival.
