Globális öngyilkosság - Bolygónk megmentése a reggelinél kezdődik

  • PORT.hu

Hogyan lehetne érdekeltté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Bátor és alapos könyvet írt a klímaválságról a Rém hangosan és irtó közel szerzője.

Bár az 1977-es születésű Jonathan Safran Foer elsősorban különleges hangulatú, érzelmes és elgondolkodtató regényeiről ismert világszerte, írt már könyvet az ipari állattenyésztés és a húsevés visszásságairól, tavaly pedig egy bátor környezetvédelmi állásfoglalást tett le az asztalra, amely Globális öngyilkosság címmel Tábori Zoltán fordításában jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában.

Az amerikai szerző alapos kutatások után ebben az írásában arra keresi a választ, hogyan lehet érdekeltté tenni az emberiséget, hogy felülemelkedjen saját természetén, és túlélje a Földön eluralkodó környezeti válságot. Nem egy szimplán vádaskodó és az unalomig ismert sémákat ismétlő kiáltványról van szó: Foer élvezetes történelmi példákkal mutatja be, hogyan működik a közvélemény, mekkora ereje van az összefogásnak, közben pedig leszámol a klímaválságot övező félelmekkel, sőt konkrét megoldási javaslatokat tesz. Jonathan Safran Foer új könyve illúziómentes, reményteli és lelkesítő felszólítás a kollektív cselekvésre.

„Rajtunk kívül senki nem fogja elpusztítani a Földet, és rajtunk kívül senki nem fogja megmenteni. A legreménytelenebb helyzetek sarkallhatnak a legreménytelibb cselekedetekre. Módokat találtunk az élet helyreállítására a Földön egy totális katasztrófa esetére, merthogy módokat találtunk az élet totális katasztrófájának az okozására a Földön. Mi vagyunk a vízözön, és mi vagyunk a bárka.”

Van-e ma égetőbben aktuális téma a klímaválságnál? Annak nyomasztó tudata, hogy Földünk az emberi tevékenység következtében fokozatosan melegszik, egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. A tudományos élet szakértői napról napra vészhelyzetet hirdetnek, évente dőlnek meg hőségrekordok, és egyre riasztóbbak a statisztikák. Hogyan lehetne érdekeltté tenni az emberiséget tulajdon túlélésében? Miképp tudnánk leküzdeni azt a tétlen közönyt, mely lehetetlenné teszi, hogy szembenézzünk a globális környezeti krízis jelentette veszélyekkel? És tehet-e egyáltalán bármit is az átlagember bolygónk megmentése érdekében? Jonathan Safran Foer ezen fajsúlyos kérdések megválaszolására vállalkozik. A Globális öngyilkosság egyedülállóan bátor számvetés a klímaválságot övező félelmekkel és tehetetlen dühvel; alapos kutatáson nyugvó, gondolatébresztő értekezés az éghajlatváltozás okairól és lehetséges megoldásairól, élvezetes történelmi példákkal tűzdelt, egyszerre illúziómentes és reményteli felszólítás a kollektív cselekvésre, egyúttal magával ragadó személyes vallomás is, amelyben a szerző kíméletlen őszinteséggel tárja fel a könyv írását kísérő belső vívódásait.

Jonathan Safran Foer (sz. 1977) amerikai író. Felsőfokú tanulmányait a Princetoni Egyetemen végezte filozófia szakirányon, jelenleg a New York-i Egyetemen tanít kreatív írást. 2002-es Minden vilángol című első regényéért az akkor mindössze huszonöt éves szerző megkapta a Guardian First Book Awardot. Második, mind ez idáig legismertebb regénye, a 2005-ben megjelent Rém hangosan és irtó közel egy burjánzó fantáziájú kisfiú szemszögéből meséli el a szeptember 11-i tragédiát – a számos nyelvre lefordított és több díjat is elnyert könyvből 2011-ben hollywoodi feldolgozás is készült Tom Hanks és Sandra Bullock szereplésével. Szintén jelentős visszhangra lelt 2009-ben megjelent értekezése, az Állatok a tányéromon, amelyben a szerző az ipari állattenyésztés és a húsevés visszásságaira hívja fel a figyelmet.

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu