Könyvárverés

Kossuth Lajos kézirata, az utolsó Széchenyi és Jókai, illetve dedikált Tanár úr kérem és további tiltólistás könyvek is leüthetők a héten zajló online könyvárverésen.

Az antikvarium.hu által 15. alkalommal megrendezett tematikus aukción ezúttal 472 tétel szerepel több mint 140 témakörbe sorolva. Az aukció szeptember 16-án, csütörtökön indul el és 10 napon át tart. Az online licitálás minden tételnél 1 forintról indul, végül az kapja meg a vágyott példányt, aki a licit zárónapjának esti zárásáig (szeptember 26.) a legtöbbet ajánlotta érte.

A mostani aukció kiemelkedő tétele az a Kossuth kötet, amiben maga az emigrációban élő szerző korrigált.

1. Kossuth Lajos: Kossuth Lajos autográfiája: "Irataim az emigráczióból" című művéhez
Kossuth Lajos saját kezű kézirata

Az egylapos kéziratlapon Kossuth Lajos autográfja található, alatta egy másik kéz írása - két kézírás jól elkülönül, mind írásképben, mind tintában, mind íróeszközben . A felső tizenegy hosszabb-rövidebb sor Magyarország volt kormányzójának saját kezűleg írt kézirata, egyik önéletrajzi művének részlete.
Kossuth a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült és Turinban (Torinó) telepedett le, ahol haláláig élt. Emigrációban töltött életszakaszát végig dokumentálta; ezekből az „iratokból” és a kommentárokból született meg végül az Irataim az emigrációból című munkája (Bp., 1880) is, amelynek három kötete a volt kormányzó 1859–1862 közötti évek emigrációbeli tevékenységéről számol be.

A tintával írt irat az alábbiakat tartalmazza Kossuth kézírásával: E levelem tartalma már nem / lett Cavourral gróffal közölve a minek okát a következő szakaszból / fogja az olvasó megismerni.

A Kossuth-autográfia alatt más kézírásával újabb szövegrész kezdődik. A Kossuth-sorok angol fordítása utólag került a lapra, és a dokumentum utóéletével foglalkozik. A Kossuth Lajos által írt szöveg nyomtatásban a dokumentumkiadás harmadik részében kapott helyet (K. L.: Irataim az emigráczióból. Harmadik kötet. A remény és csapások kora. 1860–1862. Bp., 1882. Athenaeum.) A szöveg a Hatodik fejezet (A csapások közben a legnagyobb csapásig) két részének határán áll: első mondata még az I. részhez (I. Viszonyunk a turini kormánnyal) tartozik és annak utolsó mondata, a továbbiak pedig magát a II. rész fejezetcímét tartalmazzák és a nyitásként ott közölt dokumentumra vonatkozó instrukciókat a kötet 538. oldalán.

Kossuth 1879 novemberétől 1882 márciusáig dolgozott az Iratok három kötetének anyagán, jelen kézirat is tehát ebben az intervallumban született, s mivel a harmadik kötet vége felé kapott helyet, keletkezése leginkább 1881 végére vagy 1882 elejére tehető. Általa a kötet keletkezéstörténetébe, így a munkafolyamatba, Kossuth Lajos írói műhelyébe enged bepillantást. Kossuth öregkori kézírása a grafológus szerint egy még mindig jó mentális képességekkel rendelkező, elsősorban rendszerető, analizáló gondolkodásmódú emberre vallott, akit széles érdeklődési kör és a szellemi nyitottság jellemez, bár írásában az aktivitás – a kor általános írásjegyeit is alapul véve – mérséklődni látszik - ez többek között beszűkült emigrációs kapcsolatrendszerével is magyarázható.
Mindenféleképpen szólni kell az idegen nyelvű jegyzetről is, mert az a Kossuth-kézirat utóéletéről és tulajdonoscseréiről tanúskodik. Az angol nyelvű szöveg így szól: „Part of the original (Hungarian) manuscript of Kossuth’s "Memories of Exile". Given to Miss Craufurd of Anchames by Bartholomew Gunszt formerly K's private secretary. / Translation.” Magyarul: ’Kossuth Irataim az emigrációból című (magyar) kéziratának egy eredeti darabja, melyet K[ossuth] korábbi magántitkára, Gunszt Bertalan adott Craufurd of Anchames kisasszonynak.

A Kossuth titkárától, Gunszt Bertalantól kéziratot kapó Craufurd kisasszonyt nem sikerült azonosítani, viszont a Craufurd-család és a Kossuth közötti – meglehet: közvetett – kapcsolatról van tudomásunk. A kézirat tehát valamikor 1882 után kikerült a Kossuth-anyagból, és brit tulajdonba került: Kossuth egykori titkára adta nekik, talán egyik üzletét megerősítendő.

2. Széchenyi István, Gr.: Politikai programm töredékek
Első kiadás. 1847.
Mikor 1847-ben a közelgő országgyűlésre szervezkedtek a magyar politikai pártok és siettek kiadni a maguk politikai programját "legnagyobb magyar" Széchenyi István is megírta és közzé tette a maga politikai programját "Politikai Programm.Töredékek". címmel - ez lett a szerző utolsó magyar nyelven írt munkája.

3. Mikes Kelemen - Zágoni Mikes Kelemen Törökországi Levelei - Edvi Illés Aladár illusztrációival.

Első kiadás. A Magyar Királyi Kormány támogatásával, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása alkalmából készült emlékkiadás. A díszkiadásban a 39 egész oldalas - feliratos hártyapapírral védett – színes képtábla és a fekete-fehér mellékletek szerepel és Négyesy László, Thaly Kálmán, Beöthy Zsolt, Szily Kálmán, Erődi Béla tanulmányai. A kötet szerzője pedig Zágoni Mikes Kelemen (Zágon, 1690. augusztus – Rodostó, 1761. október 2.), II. Rákóczi Ferenc íródeákja és kamarása, aki elkísérte a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba is. Híres főműve a "Törökországi levelek" c. irodalmi levélgyűjtemény, ami az emigráció mindennapjait írja le, kiegészítve Mikes olvasmányaiból szerzett történelmi, vallási- és művelődéstörténeti adatokkal.

4. Károli Gáspár - Szent Biblia (védődobozos példány)
Szent Biblia, azaz: Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. Magyar nyelvre fordítatott Károli Gáspár által. A korabeli bőr díszkötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, klasszikus indakeretes, középdíszes címfedéllel.

5. Karinthy Frigyes - Tanár úr kérem (aláírt példány) (Illusztráció: Vértes Marcel)

Szerző által aláírt példány. Karinthy Frigyes Munkáinak gyűjteményes kiadásából - az előlapon pedig a szerző, Karinthy Frigyes tollal beírt, jól olvasható aláírása látható: "Karinthy Frigyes 927 nov 9.".
A kötet szerzője, Karinthy Frigyes a budapesti Markó utcai főreál gimnáziumban tanult, 15 évesen már a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a (Nászutazás a Föld középpontján keresztül) című regényét. Az egyetemen matematika–fizika szakra, majd a bölcsészkarra járt, az orvosegyetemen sebészetet hallgatott, de diplomát soha sem szerzett. Igazi átütő elismertségét az "Így írtok ti" című paródiakötete hozta meg számára 1912-ben.


7. Aengner, Theodor J. Rommel páncélosai (Tiltólistás kötet)
312 p. Első kiadás. Fordította vitéz Nyírő Péter százados és Dr. Szakács Sándor.

Erwin Johannes Eugen Rommel (Heidenheim, 1891. november 15. – Herrlingen, 1944. október 14.) német tábornagy, a Deutsche Afrika Korps (DAK) első parancsnoka, a normandiai partraszállásnál a védekező német csapatok vezetője.

A partraszállás előtti napokban, 1944 júliusában Észak-Franciaországban autóját két szövetséges repülőgép megtámadta - Rommel súlyosan megsebesült. A Stauffenberg gróf nevével fémjelzett Hitler elleni merénylet (1944. július 20.) meghiúsulása utáni nyomozásban Erwin Rommel neve is felmerült. Az összeesküvés résztvevőit kivégezték - Rommellel kapcsolatban csak annyit tudtak biztosan, hogy tudott a készülő merényletről, de azt nem jelentette Berlinnek. Rommel sorsáról Hitler döntött és felajánlotta neki az öngyilkosság lehetőségét. Rommel fiával és feleségével közölte, hogy Hitler milyen választás elé állította és azt is, hogy ő már döntött. Beszállt az őt megkereső tábornokok gépkocsijába, elhajtottak és 15 perc múlva Rommel halott volt, a hivatalos tájékoztatás szerint szívroham végzett vele.

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-II.” címmel ellátott zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.

De mik azok a tiltólistás könyvek? Az országgyűlési rendelet végrehajtására létrehozták a Fasiszta Sajtótermékek Jegyzékét Összeállító Bizottságot, melynek vezetésével egy elismert könyvest,  Faust Imrét bízták meg. A bizottság 1946 végéig működött és körülbelül 4000 könyv, illetve 260 periodika került indexre. Köztük antiszemita művek éppúgy voltak, mint szovjetellenesek. De indexre kerültek az 1945-ben fasisztának tartott politikusok, még az életüket bemutató írások is (Így kerülhetett egy kalap alá a Rommelről szóló, említett könyv vagy Horthy Miklós is. Betiltottak számos irredenta-revizionista, militarizmust hirdető párt- és egyéb kiadványt, a német, japán és olasz fasizmust és államot dicsőítő munkákat illetve amelyek a győztes szövetségeseket mutatták be kedvezőtlen színekben. A több ezer könyv között természetesen voltak félrenyúlások vagy vitatható betiltások is, mára viszont ezeknek a tiltólistás könyveknek óriási keletje lett az aukciókon, egyes 1945 előtti kiadványok ára a többszörösére nőtt, egyesek gyűjtők külön ráálltak, hogy egy-egy (tiltó) katalógust összes könyvét be szeretnék gyűjteni - így aztán az árakat is felverik. 

8. Somogyi Antal, Dr.: A modern katolikus művészet (Horthy Miklós Magyarország Kormányzójának Ex-libris címkéjével ellátott példány)
A kötet azok számára lehet érdekes, akik Horthy Miklós Ex-libris címkéjére vágynak – a Farkas Dezső és Révész Kornél tervezte, 1932-es Ex-libris-en a Halasy–Horthy-kastély főhomlokzati képe látható.

9. Gross Arnold (1929-2015) "Játék-film" - színes rézkarc, papír 6,3 cm x 13,7 cm

10. Arany János Buda halála (Első kiadás!)
Az M. Akadémia által Nádasdy-díjjal jutalmazott műről 1864 –ben így írt a Hölgyfutás: "Arany János „Buda halála“ cimü regéje ismét egy uj hervadhatatlan ko­szorut szerzett a költő halántékára. (…) Az erősebb szenvedélyek, viharos lelki állapotok festése hatalmas, megragadó. Müvében mindennek egész, a legkisebb részletig, a legelevenebb, legfestőibb szinü leirását adja, s mindez általán véve oly sa­játos, eredeti s olyforma viritó szinezetű, mint Rubens vérmes alakjain s életeleven képein látható, olykor-olykor azonban beleolvad egy-egy rembrandti mély és sötét vonás is. A nyelv e müvében is ugy hatalmában van a költőnek, mint egy ma­gyarnak se a földön. Tud is ezzel ugy bán­ni, hogy mesteri kifejezéseit külön nyelv­tani tekintetben vizsgálni, elemezni is gyö­nyörüség. És azon tiszta eredetiség, mely még árnyát is kiszoritja müveiből minden idegen szólásmódnak, mi irodalmunkban annyira elharapódzott!..." 

11. Jókai Mór: Oceania
Első kiadás. Egy elsüllyedt világrész története
A szerzőnek a kiadónál megjelent további munkáit bemutató könyvajánlóval kiegészített kiadás.
A kötet agg szerzője 1904-ben, halála évében jelentette meg ezt az egyik utolsó könyvét – benne egy regénnyel (Ahol a pénz nem isten) és négy novellával, köztük a címadóval. A regény mitikus látomás az emberiség hanyatlásáról, a sci-fi szerű novellák anekdotákon át közelítenek a hétköznapokhoz és az enyhe szatírától ívelnek a szomorkás lemondásig.

12. Ady Endre: Poesie (Első olasz nyelvű kiadás, Milánó, 1931)

A könyv fametszeteit Irma Pavone Grotta készítette. A címlapon régi tulajdonosi bélyegzés látható.

Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, feliratos, színes, növénymotívumos illusztrációval ellátott, kissé sérült, enyhén foltos címfedéllel, feliratos, kissé sérült, hiányos könyvgerinccel, feliratos, színes, növénymotívumos illusztrációval ellátott, kissé sérült, hiányos, enyhén foltos hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.

Ady Endre verseinek első olasz nyelvű fordítója Mario Brelich dall'Asta (Fiume, 1883. – Róma, 1950.) író, újságíró, műfordító. "Műfordítói munkásságának legjelentősebb emléke az Ady-fordításait tartalmazó kötet [...]. Műve tudatos stílus-alakítás, úgy hogy Adynak ez az első olasz fordítása megteremtette az olasz Ady-stílust…" (Révay József: Ady első olasz fordítója. Mario Brelich dall'Asta emlékezete - Magyar Nemzet, 1961. november 22.)

13. József Attila A Dunánál (aláírt, számozott példány, megjelent 100 példányban, eredeti litográfiákkal) (Illusztálta: Gaál József, Konkoly Gyula, Konok Tamás, Kopasz Tamás, Swierkiewicz Róbert, Szabados Árpád, Szurcsik József, Véssey Gábor)
A 2005-ben Vácott, az Arcus Kiadónál megjelent kötet különlegessége, hogy csak 100 példányban jelent meg és a most árverésre kerülő példányát a kötet grafikusai írták alá. 

14. Jávorka Sándor, Dr./Csapody Vera, Dr.:A Magyar Flóra képekben
Budapest, 1934, első kiadás.
A különleges kötet szerzői ajánlással, Dr. Jávorka Sándor a Magyar Nemzeti Múzeumi osztályigazgató magyar, angol, német, francia, olasz, cseh, román, horvát nyelven közölt előszavával, tudnivalókkal, a rövidítések és sajtóhibák jegyzékével, a tárgyalt növénycsaládok áttekintésével és 40 színes táblával, 576 oldalon 4017 növény fekete-fehér rajzképével és 72 fekete-fehér fényképpel érhető el. A könyvet a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomtatta Budapesten.
A kötet szerzői: Dr. Jávorka Sándor (Hegybánya, 1883. március 12. – Budapest, 1961. szeptember 28.) magyar botanikus, a MTA tag, aki egy életen át volt a Magyar Nemzeti Múzeum [ma: Magyar Természettudományi Múzeum] kezelésében álló növénytár munkatársa, 1919-ben és 1934–1940 között pedig a növénytár vezető igazgatója. Dr. Csapody Vera (Budapest, 1890. március 29. – Budapest, 1985. november 6.) magyar botanikus, matematika–fizika tanár, növényrajzoló. 1913-ban a nők közül elsőként szerzett diplomát Magyarországon. Előbb a Sacre Coeur Sophianum Katolikus Leánygimnázium matematika-fizika tanára, majd igazgatója volt, akit az államosításkor elbocsátottak. Ezután lett a Természettudományi Múzeum Növénytárának dolgozója, majd muzeológusa és tudományos főmunkatársa.

Az aukción további dedikált példányok is szerepelnek majd – csak tallózásképpen: Baktay Ervin, Fekete István, Füst Milán, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Pilinszky János, Sík Sándor…több mint 60 kötet szerepel a kínálatban.

Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap. Az aukció időpontja: 2021. 09. 16. csütörtök 00:00 - 2021. 09.26. vasárnap 20:00