Itthon is, külföldön is egyre nyomasztóbb, gonoszabb dolgok történnek, és ezért is meglepő, hogy sokan, ahelyett, hogy legalább olvasmányaikban élnének egy szebb világban, kőkemény disztópiákba temetkeznek. Túlélési útmutatóként? Vagy hogy csak megnyugtassák magukat, hogy azért mégsem olyan rossz a helyzet? 

A Libri az aktuális slágerlisták alapján rendre összegzi az aktuális olvasási trendeket, a legfrissebbet a disztópiák uralják. 

Íme a lista:

George Orwell: 1984

Az egyik legismertebb XX. századi disztópikus regény, amelyben nemcsak a náci Németország és a sztálini Szovjetunió berendezkedésére ismerhetünk rá, hanem olyan, a regény megszületése után létrejött diktatúrákra is, mint például Enver Hodzsa Albániája, Pol Pot Kambodzsája, vagy hogy ennél is közelebbi példát említsünk: Kim Dzsongun Észak-Koreája. Az állampolgárok életét utolsó lélegzetvételükig ellenőrzés alatt tartó, mindennapos gyűlöletszeánszokat rendező Nagy Testvér gyorsan túlnőtte a történet kereteit, a regény egyes fordulatai pedig pillanatok alatt beépültek a közbeszédbe. A könyv legendáriumához hozzátartozik, hogy Sztálin viszonylag gyorsan felismerte jelentőségét, és megjelenése után egy évvel, 1950-ben be is tiltotta terjesztését és nyomtatását a Szovjetunióban. Ennél is meglepőbb azonban, hogy a 60-as években, a Kubai Rakétaválság idején az USA és Nagy-Britannia is kis híján tiltólistára tette a könyvet.

Ray Bradbury: Fahrenheit 451

Sztálin 1984-gyel szembeni félelmei nem voltak alaptalanok, legalábbis ezt állítja a korszakos sci-fi szerző, Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regénye. A történet a jövő Amerikájába kalauzolja el az olvasót, ahol a mindenfajta lázadás és ellenállás bölcsőjének tekintett könyveket betiltották, módszeres elégetésükről pedig a tűzőrök gondoskodnak. A történet főhőse, Guy Montag egyike a tűzőröknek, mindennapjait pedig a lángok imádata, egy hatalmas tévéfal, és nyugtatókon élő felesége tölti ki. Csak a véletlennek köszönhető, hogy egy napon mégis belelapoz az egyik szanálásra ítélt könyvbe, ami aztán örökre megváltoztatja az életét.

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood orwelli ihletésű jövőjében a nők alávetetten és kisemmizetten élik mindennapjaikat, kivételt pedig csak azok élvezhetnek, akik a világot beterítő halálos radioaktív sugárzásban nem veszítették el termékenységüket. A regényt megjelenését követően a patinás Booker-díjra is jelölték, 1987-ben elnyerte a rangos, sci-fiknek kijáró Arthur C. Clarke-díjat, idén pedig nagy sikerrel mutatták be a belőle készült sorozatot. Érdekesség, hogy a regényt több amerikai államban kitiltották az iskolákból.

Cormac McCarthy: Az út

Orwellel, Bradburyvel, Atwooddal vagy épp Huxleyval szemben 2007 Pulitzer-díjas regénye, Az út nem egy társadalmat elnyomó diktatúra látomását festi fel, hanem a civilizáció teljes széthullását. Cormac McCarthy regényében a Föld pusztulását követő ínséges időkben egy apa és fia küzd a túlélésért, egy olyan világban, ahol ember embernek farkasává vált, és ahol korántsem biztos, hogy a halál a legrosszabb alternatíva. A lecsupaszított nyelvezettel megírt történetet a Times a 2000-es évek legfontosabb regényének választotta meg.

Kim Stanley Robinson: New York 2140

Akárcsak McCarthy regényében, Kim Stanley Robinson történetében is egy környezeti kataklizma forgatja fel a már ismert világunkat. Az óceán szintjének drasztikus megemelkedésével New York szinte teljesen víz alá kerül, az egykor élettől nyüzsgő utcák csatornákká, a felhőkarcolók tornyai pedig apró szigetekké válnak. A megapolisz azonban alkalmazkodik az új kihívásokhoz, lakói pedig saját mindennapjaikon keresztül mesélik el, hogyan változott meg végérvényesen az életük.

George R. R. Martin: Wild Cards

Bár némileg kilóg a sorból, mégis az alternatív történelmi víziók sorához kapcsolódik George R. R. Martin, a Trónok harca szerzője által megteremtett Fekete Lapok-sorozat. A hazai könyveladási listákon hónapok óta előkelő helyet elfoglaló történetfolyam nyitókötetében egy olyan világot ismerhetünk meg, amelynek lakosait a II. világháború után egy vírus tizedelte meg, a túlélők pedig különleges képességekre tettek szert. Martin és szerzőtársainak történetében a maroknyi túlélő az emberiség szolgálatába állítja képességeit, mások pedig engednek a gonosz csábításának. Az eredetileg 1987-ben megjelent kötetnek az elmúlt 30 évben számtalan folytatása született meg különböző szerzők tollából, regényekkel, novellákkal, képregényekkel és játékokkal hozzájárulva a szövevényes Kártya-univerzumhoz.

Katharine McGee: Az ezredik emelet

A szegények és gazdagok között húzódó, mind nehezebben és nehezebben áthidalható szakadék inspirálta a Katharine McGee könyvében megjelenő világot. 2118-ban, Manhattanben járunk, a város közepén pedig évtizedek óta ott terpeszkedik a maga ezer emeletével a Torony: legtetején a kiváltságosok, akiknek gombnyomásra teljesül minden álmuk, lejjebb haladva pedig az egyre kiszolgáltatottabb rétegek kaptak szállást. De vajon mi történik, amikor valaki az Alsótoronyból a magasba vágyik, és mi a helyzet azzal, aki az ezredik emeleten magányban éli mindennapjait?