Vannak, akik óvodában igyekeznek a rajzfüzetben található formákon belül színezni, és vannak olyanok is, akik szívesen lépnek túl ezeken a határvonalakon, sőt imádnak pacákat gyártani. Az utóbbi fontosságára hívja fel a figyelmet Agócs Írisz legújabb könyvében a Vonalból kimenni ér! című kötetben. A szerző a pacákkal, szabálytalanságokkal teli kiadványban arra hívja az óvodásokat és szüleiket, hogy lépjék át határaikat, mert abból sok jó is kisülhet.
Agócs Írisz az elmúlt években több népszerű kötet szerzője és illusztrátora volt. Berg Judit, Varró Dániel, az ausztrál írónő Shona Innes könyveinek, valamint saját munkáinak illusztrációiban közös pont, hogy munkái újszerűen közelítenek a mesék vizuális narrációjához. Erre a HUBBY – az Év Gyerekkönyve díj zsűrije is több alkalommal felfigyelt, 2022-ben Agócs Írisz nyerte el az Év Leginnovatívabb Könyvének járó elismerést a Rajzolj egy krumplit! című sorozatával.
A díjnyertes szerző legújabb könyve, amely a Bookline Kids gyerekprogram friss kiemelt kötete is, a szabályok átlépéséről, az alkotásról és az alkotókedvről szól. A Vonalból kimenni ér! előszavában a szerző arra buzdítja az olvasókat, hogy rajzolás és festés közben ne vegyék figyelembe a vonalakat, alkossanak teljes szabadsággal, mert ahogy Agócs Írisz is fogalmaz, „a legerősebb hatású művek mindig valamilyen határátlépést jeleznek, valami olyat, amilyen eddig még soha nem volt, valamit, ami bátor, új, kísérletező.” Ezért az oldalakon különböző témák mentén olyan felhívásokkal találkozhatunk, mint hogy „Egy jó foltnál nincs jobb!”, „Foltozz vadul!”, „Rossz rajz nincs, csak rosszkedv”, emellett Agócs Írisz lehetőséget biztosít arra is, hogy belerajzoljunk az egyes pacákba, rajzkezdeményekbe.
A Bookline Kids kiemelt könyvének gondolatiságát kutatások, tanulmányok is igazolják. A The Arts in Psychotherapy kortárs művészeti lapban megjelent, 2017-es tanulmány szerint már akár 20 perc alkotás is növeli bennünk azt az érzetet, hogy képesek vagyunk új ötletek kitalálására, valamint az előttünk álló problémák hatékonyabb megoldására. A különböző formában végzett alkotótevékenységek közül a szabad alkotás volt a legnagyobb hatással az agyműködésre.
Egy másik, ugyancsak 2017-ben publikált kutatás a játékok száma és a kreativitás vonatkozásában hozott hasonló eredményeket. Az ohioi Toledói Egyetem munkatársai fél óra játékra hívtak 36 gyereket. Az egyik felüknek tizenhat játékot adtak, a többieknek viszont mindössze négyet. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik az utóbbi csoportba tartoztak, kreatívabban foglalkoztak a rendelkezésükre álló tárgyakkal, többféle módon használták fel azokat, és mindegyikkel kétszer olyan hosszú ideig játszottak, mint az első csoportba tartozók.
