Az életrajzi dráma az egyik leghálásabb filmes műfaj. Egyrészt lehetővé teszi a filmkészítőknek, hogy bemuthathassanak egy számukra valami miatt érdekes embert (ahogy azt Tim Burton tette például Ed Wooddal), másrészt, a nézőközönség egy izgalmas történeten keresztül ismerheti meg a múltat és a világot (kiváló példa erre a valóságban is létező szélhámos, Frank Abagnale Jr. életét bemutató Kapj el, ha tudsz!). Az pedig, ha a filmet ihlető személy maga is megjelenik a vásznon vagy a képernyőn, azzal az alkotás csak még hitelesebbé válik, és a nézők könnyebben elhiszik, amit látnak, legyen szó olyan abszurd vígjátékról, mint a Félelem és reszketés Las Vegasban, vagy olyan Oscar-díjjal jutalmazott drámáról, mint az Erin Brockovich – Zűrös természet. Alábbi cikkünkben 10 olyan életrajzi filmet szedtünk össze (a Screenrant hasonló témájú listája alapján), ahol az is megjelenik egy-egy cameószerepben, akiről lényegében maga a történet szól.

1. Az igazak (1983)

Philip Kaufman 1983-as klasszikusa az amerikai űrkutatás igen izgalmas, korai korszakát próbálta feldolgozni egyetlen filmben. A történet az amerikai űrprogram hajnalán követi végig azt a folyamatot, ahogy a legelső, a hanghatár áttörését célzó tesztrepülésektől eljutott a NASA a Mercury-programig, amely során már űrhajósokat juttattak ki a világűrbe. A film középpontjában a Sam Shepard által alakított fiatal tesztpilóta, Chuck Yeager áll, aki a hangsebességet túllépő repülések egyikét hajtotta végre. Az igazi Chuck Yeager a kalapos csapos, Fred szerepében látható, akinek a kocsmájában lényegében történelmet írnak a szereplők azzal, hogy megbeszélik a tesztrepülések menetét.

2. Larry Flynt, a provokátor (1996)

Milos Forman 1996-ban a felnőtteknek szóló szórakoztatóipar egyik legellentmondásosabb figuráját, a címbéli Larry Flyntet mutatta be, aki a szólásszabadság rendhagyó védelmezőjévé vált, miután az amerikai kormány megpróbálta cenzúrázni híres-hírhedt pornómagazinját, a Hustlert. Larry Flyntet a filmben Woody Harrelson alakítja, de maga a Hustler-alapító is felbukkan benne (a lenti videóban például 0:08-nál is látható az ügyvédet alakító Edward Norton mögött): ironikus módon ő a kövérkés kerületi bíró Larry Flynt egyik perében. (A film megtekinthető a Netflix kínálatában.)

3. Félelem és reszketés Las Vegasban (1998)

Terry Gilliam 1998-as kultifilmje egyszerre vígjátékba oltott életrajzi dráma, és közben minden idők egyik legjobb könyvadaptációja. Bár a történet egy Raoul Duke nevű újságíróról szól (őt alakítja Johnny Depp), aki egy furcsa ügyvéddel (Benicio del Toro) karöltve Las Vegasba indul, hogy tudósítson egy motorversenyről, de a különös pszichedelikus kalandok egyértelműen a gonzó újságírás pápájáról, Hunter S. Thompsonról szólnak, aki nem más, mint az 1971-es Félelem és reszketés Las Vegasban - Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában című könyv szerzője. A film egyik valóban őrült jelenetében Hunter S. Thompson fikciós, fiatal verziója egy 1965-ös San Francisco-i buli kellős közepén szemtől szembe kerül az idősebb, igazi Hunter S. Thompsonnal (a lenti videóban 0:46-nál), ami a produkció egyik legironikusabb, legmetább, és talán egyúttal a legjobban sikerült pillanata is.

4. Erin Brockovich – Zűrös természet (2000)

Erin Brockovich a való életben is egy „zűrös természetű” , önfejű, egyedülálló anya volt, aki miután jogi asszisztensi állást kapott egy kaliforniai kisváros ügyvédi irodájában, a saját szakállára nyomozni kezdett egy cégóriás után. Kiderült ugyanis, hogy a vállalat gátlástalanul szennyezi a város vízkészletét, ami súlyos betegségeket okoz az ott lakók körében, ezért Brockovich síkra szállt, hogy kiperelje az Egyesült Államok fennállásának legnagyobb összegű kártérítését. A címszerepet Julia Roberts kapta meg a 2000-ben bemutatott filmben (Oscar-díjat is nyert vele), de az igazi Brockovich-nak is jutott egy cameo: ő az egyik helyi étterem egyáltalán nem zűrös természetű pincérnője, aki felveszi a család hamburgerrendelését.

5. Kapj el, ha tudsz! (2002)

Tom Hanks és Leonardo DiCaprio idén pont 20 éves, izgalmas szélhámosfilmje igaz történeten alapul, bár Steven Spielberg rendező és Jeff Nathanson forgatókönyvíró a nagyobb drámai hatás kedvéért több ponton is átírta a valóságot, sokkal izgalmasabban és meseszerűbben bemutatva a valóságban is létező csekkhamisító imposztor, Frank Abagnale Jr. életét (ezekről a változtatásokról ebben a cikkben írtunk bővebben). Az igazi Frank Abagnale Jr. egyébként maga is felbukkan a filmben: ő az az ősz hajú francia rendőrtiszt, aki 1969 karácsonyán letartóztatja a főhőst (lásd a lenti videó végét). Igaz, a való életben ez egyáltalán nem egy drámai találkozás volt egy nyomdaépületben, hanem valaki ráismert Abagnale-re egy körözési fotón, amikor a szélhámos épp zöldséget vásárolt. (A film megtekinthető a Netflix kínálatában.)

6. Sikersztori (2003)

Bár az életrajzi filmekben nem feltétlenül ritka a cameo, Paul Giamatti 2003-as vígjátéka esetében az alkotók igencsak különleges módszert találtak arra nézvést, hogy szerepeltessék a történet ihletőjét is. Ez a film ugyanis a kórházi irattárosból kultikus népszerűségű képregényíróvá váló Harvey Pekar életének mindennapi küzdelmeit követi nyomon. Bár főszereplőt Paul Giamatti alakítja, Harvey Pekar saját maga is megjelenik a vágóképekben, és a negyedik falat áttörve kommentálja a jeleneteket, így a közönség tisztább képet kaphat magáról az emberről. (A film megtekinthető az HBO GO kínálatában.)

7. Dogtown urai (2005)

A legjobb életrajzi filmek célja gyakran az, hogy megörökítsenek egy sorsfordító történelmi pillanatot, és azokat a szereplőket, akik szerves részét képezték ennek fontos momentumnak. A Dogtown urai is ilyen: alaposan dokumentálja annak a gördeszkás szubkultúrának az alapjait, ami a kaliforniai Venice Beach-ről kiindulva hódította meg az egész világot a '70-es években. Catherine Hardwicke rendezése nemcsak egy lenyűgöző időutazás, de a történet szereplőinek valós megfelelői, köztük Tony Alva és Jay Adams deszkáslegendák is feltűntek a filmbéli bulikon, ami szép főhajtás a deszkás életérzés megteremtői felé. (A film megtekinthető az HBO GO kínálatában.)

8. A Wall Street farkasa (2013)

Habár a legtöbb életrajzi film hízelgő az alanyára nézve, Martin Scorsese egyáltalán nem rózsaszín szemüvegen keresztül mutatta be az eseményeket a lassan 10 éves klasszikusában, A Wall Street farkasában. Ez a film ugyanis a rafkós brókerről, Jordan Belfortról szólt (Leonardo DiCaprio zseniálisan alakította!), aki a valóságban is a korrupt tőzsdei ügyletivel emelkedett fel üstökösként az üzleti világban, majd bukott hatalmasat. A Wall Street farkasában maga Belfort is látható egy rövid ideig: motivációs guruként konferálja fel saját magát a fináléban. De Belfort még ebben az aprócska cameójában is felvillantott egy kicsit abból az ördögien dörzsölt kisugárzásából, amelynek a sikerét (és a kudarcát is) köszönhette. (A film megtekinthető a Netflix kínálatában.)

9. Nagy szemek (2014)

Egyes életrajzi filmek rendezői előterébe helyezik a történet valódi alanyát, és napnál is világosabban megmutatják őket, míg mások sokkal kifinomultabban kezelik ezeket a vendégszerepléseket. A Nagy szemek, Tim Burton 2014-es filmje Margaret Keane festőművészről szólt, aki az egyedi stílusú képeivel (melyeken minden szereplőnek lehetetlenül nagy szeme volt) igen nagy sikert aratott az '50-es évek Amerikájában. A filmben Amy Adams játszotta el őt. Az egyik jelenetben, amikor a San Francisco-i parkban festeget, a háttérben feltűnik mögötte az igazi Margaret Keane is, aki egy padon üldögélve olvas. A nézők számára alig észrevehető az egész cameo, egészen addig, amíg a film végi stáblista alatt meg nem jelenik egy fénykép Amy Adamsről és Margaret Keane-ről. (A film megtekinthető a Netflix kínálatában.)

10. A katasztrófaművész (2017)

A minden idők legjobb fércműveként emlegetett The Room egycsapásra kultikus figurát varázsolt a tényleg komoly hollywoodi ambíciókat dédelgető színész-rendezőből, a mára mémmé vált Tommy Wiseau-ból. Bár a film egy igen ellenszenves csodabogárként ábrázolja Wiseau-t, akit James Franco alakít mesterien, ez nem akadályozta meg a készítőket abban, hogy a valódi Tommy Wiseau is megjelenjen a filmben egy cameo erejéig. A hírhedt rendező egy tetőn rendezett buliban tűnik fel, és még egy szándékosan béna beszélgetést is folytat saját magával, megidézve a mára mémmé vált, szintén egy tetőn játszódó „Oh, hi Mark!”-jelenetet.