Első lépésben mindig elmegy az áram vagy leáll a hálózat. Borzongató szcenáriók sci-fiben, horrorban és road movie-ban.
A mai nap, azaz július 19-én, kaptunk egy kis ízelítőt a poszt-apokaliptikus viszonyokból. Szerencsére nem zombihordák támadtak ránk, nem is a beszélő majmok vették át az uralmat, „csak” tömeges leállásokat okozott egy informatikai hiba a repülőtereken, bankokban, a tőzsdén, a médiában és néhány kórházban is.
Összeszedtünk pár olyan említésre érdemes filmet, amiben hasonló állapotokkal kell a szereplőknek szembesülniük, hogy legyen mit böngészniük azoknak (is), akik egy reptéren vesztegelnek órák óta.
Into the Forest (2015)
A nem túl távoli jövőben két lánytestvér, Nell és Eva, apjukkal egy civilizációtól távol eső erdei házban élnek. Egyik napról a másikra elmegy az áram, nemcsak náluk, de az egész kontinensen. Az autó akkumulátora lemerül, így napokra magukra maradnak.
A Patricia Rozema által írt és rendezett, Jean Hegland regénye alapján készült filmben Evan Rachel Wood és Elliot (akkor még Ellen) Page alakítja a félárva testvérpárt, akik az új, árammentes világban kénytelenek túlélni. Meg kell tanulniuk ilyen körülmények közt ellátni magukat, miközben egyre jobban fenyegeti őket az éhínség.
A majmok bolygója – Forradalom (2014)
A majmok bolygója új előzménytrilógiájának második, és sokak szerint legjobb részében már beköszöntött a poszt-apokalipszis. Tíz esztendő telt el azóta, hogy a félresikerült orvosi kísérlet eredményeként megjelentek a szuperintelligens majmok a Földön. Mivel erősebbek, okosabbak és jobban alkalmazkodtak a körülményekhez, mint az ember, átvették a hatalmat a Földön. Az emberiség azonban nem pusztult ki teljesen.
A túlélők egy csoportja Malcolm (Jason Clarke) vezetésével megpróbál eljutni egy gátra, amely vízerőműként használva helyreállítaná az áramellátást a San Franciscó-i közösségükben. De ahhoz, hogy oda eljussanak, át kell kelniük a majmok területén.
Matt Reeves filmjében tehát a gát, és végső soron az elektromosság az a kiváltó ok, amely a két fél közötti háborút szítja.
Sötét erő (2021)
London, 1974. Val (Rose Williams) éppen azon az éjszakán kezdi meg első munkanapját a Kelet-Londoni Kórház gyengélkedőjén, amikor áramkimaradások tapasztalhatóak országszerte. Bár a legtöbb beteget átszállítják más intézményekbe, a fiatal nővérnek az omladozó épület rideg falai között kell töltenie az éjszakát mint ügyeletes. A sötét folyosók félelmetes titkot rejtenek, és a lány hamarosan rájön, hogy nincs egyedül…
Koherencia (2013)
A Miller-üstökös elhaladásának éjszakáján nyolc barát összegyűlik egy vacsorapartira Mike és Lee otthonában. Elmegy az áram. Fognak egy-egy világító pálcikát, kimennek az utcára, és azt látják, hogy a környék sötét, kivéve egy házat, ahol világítanak a lámpák. Mivel egyikük mobilja se működik, úgy döntenek, bekopognak a kivilágított házba, hátha ott van működő telefon.
A szürreális sci-fibe oltott pszichológiai thriller a kvantumdekoherencia sci-fi koncepcióját vizsgálja, vagyis azt, hogy egy adott univerzum hol a kvantummechanika szabályaihoz, hol a klasszikus mechanika diktálta működéshez igazodik.
Érkezés a sötétségbe (2020)
A Netflix apokaliptikus sci-fi/thriller sorozata bivalyerős alapötletre épül: miután a Nap minden életet elpusztított a Földön, egy Brüsszelből induló éjszakai repülőjárat utasai lesznek az utolsó túlélők – lévén, hogy nem a földön, hanem a levegőben tartózkodtak (a dolgok tudományos hátterét most inkább ne feszegessük).
A sorozatot, amiben a nemzetközi szereplőgárda többféle nyelven (francia, flamand, angol, olasz, török, arab, orosz, bolgár, mandarin, lengyel) beszél, egy kritikus a Lost – Eltűntekhez, illetve a Féktelenülhöz hasonlította, mondván:
A világ végéig (1991)
Wim Wenders legambiciózusabb filmje, amelyből létezik egy 287 perces változat is, egy öt kontinenst érintő monumentális road movie – legalábbis az első fele, amiben egy fiatal nő, Claire megismerkedik egy titokzatos idegennel, akit úgy tűnik, nem csak a CIA, hanem magánemberek is üldöznek. A páros, plusz Claire barátja és egy magándetektív körbekergetőzik a bolygót, érintve Párizst, Berlint, Moszkvát és Tokiót, ám amikor Ausztráliában a repülőgépük felszáll, egy villámlás cikázik át az égbolton. Mint kiderül, az amerikai kormány lelőtte a történet elején elszabaduló indiai nukleáris műholdat, és az ebből származó nukleáris elektromágneses impulzus kitörli az elektromos eszközök memóriáját és lehetetlenné teszi a működésüket. A főszereplők maguk maradnak a sivatag közepén, miután minden kapcsolatuk megszakad a civilizációval.