Keith Richards A Karib-tenger kalózai – A világ végénben

Jack Sparrow figurája kétségtelenül a legikonikusabb karakter, akit Johnny Depp eljátszott – és az is kétségtelen, hogy egyetlen más filmes kalózhoz sem hasonlít, akit a vásznon láthattunk. Sokkal inkább emlékeztet egy excentrikus rocksztárra, aki épp most tért vissza egy világ körüli turnéról. Mindez pedig nem a véletlen műve, hiszen a színész az első pár film után elárulta, hogy Sparrow gesztusait és mozgását a Rolling Stones gitárosáról, Keith Richardsról mintázta – ami visszatekintve nevetségesen egyértelműnek tűnik. Épp ezért nagyon menő húzás volt az alkotók részéről, hogy a franchise nem is egy, hanem két részben, A világ végén és az Ismeretlen vizeken címűekben a zenész formálta meg a kapitány apját.

A Karib-tenger kalózai-filmekben ráadásul egyenesen halmozzák a rocksztárokat, hiszen később, a Salazar bosszújában pedig Paul McCartney volt Jack Sparrow nagybátyja.

Stephen Hawking az Agymenőkben

Habár csak a fiktív térben, de a fizikusokról és egyéb tudósokról szóló sitcom egy rakás nagy koponyát hozott össze, így csak idő kérdése volt, mikor csatlakozik végre hozzájuk egy valódi létező zseni, Stephen Hawking – főleg, hogy ő volt az egyik főhős, Sheldon Cooper hőse. Az ötödik évad A mézesmadzag (The Hawking Excitation) című epizódjában sor is került a nagy találkozásra, amit azonban az előzött meg, hogy Howard – akit az egyetemen a nagy tudós mellé osztanak be, hogy tartsa karban a kerekesszékét – csicskáztatta egy kicsit Sheldont annak fejében, hogy összehozza számára a randit. A mindig pontos, sosem hibázó, másokat folyamatosan kijavító Sheldonnal azonban végül a találkán az a rettenetes dolog történik, hogy Stephen Hawking, aki elolvasta a tanulmányát, felhívja rá a figyelmét, hogy

számolási hibát vétett a második oldalon.

Borzalom!

Stan Lee a Shop-show-ban

Mivel Kevin Smith rendszeresen beszél róla, köztudott, mekkora képregényrajongó, és az is, hogy a Marvel atyja, Stan Lee a legnagyobb kedvence. A rendezőnek van is egy képregényművészekről szóló filmje, a Comic Strip – Képtelen képregény, mégsem ez kapcsolódik a legszorosabban Leehez és világához, hanem a Shop-show, ami két haverról szól, akikkel nemrég szakítottak a barátnőik, és akik közül az egyik, Brodie hatalmas képregényőrült. A romantikus vígjáték teljes egészében egy plázában játszódik, ahol a sztori szerint a fiú – aki épp egy fehérneműüzlet kirakatát bámulja – egyszer csak összetalálkozik Stan Leevel.

Először nem is esik le neki, ki az a fura öregúr, akivel beszélget, de miután rájön, először sokkot kap, majd megállíthatatlanul faggatja az öreget a Pókember, az X-Men és egyéb kedvencei kulisszatitkairól. Végül azért a képregénymágus is szóhoz jut, és ellátja néhány tanáccsal a srácot a szerelmi életével kapcsolatban, aki nagyon hálás a hasznos tapasztalatok megosztásáért –

Ricky Gervais az Office-ban

A brit A hivatal és amerikai remake-je, az Office azon ritka esetek közé tartoznak, amikor nemcsak az eredeti, de a feldolgozás is elképesztő hatású kulturális jelenséggé nőtte ki magát. Szóval az Office-rajongóknak meglehetősen könnyű megfeledkezniük róla, hogy kedvenc szériájuk egy BBC-sorozaton alapul, amit Ricky Gervais és Stephen Merchant találtak ki, az irritáló, inkompetens főnök, David Brent szerepében pedig magát Gervaist láthattuk. A legfőbb különbség egyébként a két produkció között, hogy az amerikai verzión sokkal többször lehet önfeledten kacagni – miközben az angol eredeti tele van kínosabbnál kínosabb pillanatokkal.

Az Office-ban Steve Carell játszotta David Brent amerikai kiadását, Michael Scottot, aki talán még elődjénél is idiótább volt. Az eredeti sorozat rajongói pedig már szinte tűkön ülve várták, vajon fog-e valaha találkozni a két förtelmes főnök. Imáik pedig meghallgatásra találtak, hiszen a hetedik évad The Seminar című részében Scott összefut Brenttel, miközben távozik egy interjúról. A két férfi pedig azonnal rezonálni kezd egymásra: rögtön

politikailag inkorrekt és disznó vicceket osztanak meg a másikkal,

minek örömére az amerikai főnök búcsúzóul még meg is öleli angol kollégáját, majd megállapítja róla, hogy milyen remek fickó.

Robert De Niro a Futottak még...-ben

És ha már Ricky Gervais és Stephen Merchant kellemetlen helyzeteket bemutató sorozatainál tartunk, itt van még a Futottak még… is, amelyben Gervais egy folyamatosan küszködő statisztát alakít, aki szinte sportot űz belőle, hogy minél cikibb szituációkba keveredjen. A főhős, Andy ezenkívül rendszeresen találkozik olyan nagy sztárokkal, mint Ben Stiller, Kate Winslet, Samuel L. Jackson, David Bowie vagy Patrick Stewart – persze csak azért, hogy ők is rendre megalázzák. Az i-re a pontot pedig Robert De Niro cameója tette fel a széria második évadának hatodik epizódjában, amelyben a végre-valahára befutott főhős megfenyegeti mihaszna ügynökét, hogy ha nem hoz neki össze egy találkozót sokszor emlegetett példaképével, a hatalmas sztárral, kirúgja.

Az ügynök, Darren hamarosan bejelenti, hogy leszervezte a találkozót, de Andy egyáltalán nem hisz neki, ezért egy másik eseményre megy el helyette. Az Andyre való hiábavaló várakozás perceit pedig az alkotók zseniálisan oldották meg:

Darren azzal próbálja oldani a feszültséget, hogy megmutat egy vetkőző nős tollat De Nirónak, akit teljesen lenyűgöz az ügyes találmány.

A két férfi annyira egymásra talál, hogy elmennek együtt kocsmázni, ahol végre Gervais karaktere is csatlakozik hozzájuk. Robert De Niro megszerzése egyébként a Futottak még… számára majdnem akkora mutatvány lehetett, mint a sorozat cselekményében, hiszen a többi híresség esetében könnyebbséget jelentett, hogy nagyrészt britek voltak, akik ismerték a szériát, vagy ha nem is, nem olyan hatalmas kaliberű nevek, mint a Taxisofőr sztárja.

David Hasselhoff A galaxis őrzői vol. 2-ben

A Stranger Things mellett talán A galaxis őrzői-filmek építenek a leginkább a nosztalgiára, David Hasselhoff pedig olyan ikonikus sorozatok sztárjaként, mint a Knight Rider vagy a Baywatch, illetve népszerű (?) énekesként maga a két lábon járó nosztalgia. Csak idő kérdése volt tehát, hogy „A Hoff” feltűnjön az űr/akciókomédiák valamelyik részében. Az alkotók pedig úgy ágyaztak meg Hasselhoff cameójának, hogy a főhős, Peter Quill azt meséli a Gamora nevű karakternek, hogy gyerekként azt beszélte be az osztálytársainak, hogy

Michael Knight, a színész Knight Rider-beli karaktere az apukája

(mivel a valódi apját nem ismerte). Később, amikor Peter találkozik az igazi apjával, egy Ego nevű SPOILER! gyilkos bolygóval, az felveszi David Hasselhoff alakját, hogy megzavarja hősünket. Szóval végeredményben Quill mégsem hazudott, amikor azt állította, hogy Michael Knight az édesapja – a Hoff pár másodperces megjelenése pedig természetesen megfizethetetlen.

Joe Biden a Városfejlesztési osztályban

A nálunk is ismert sitcom egyik visszatérő poénja, hogy az egyik főhős, az Amy Poehler által alakított városi hivatalnok, Leslie Knope egyenesen bálványozza Joe Biden politikust

A viccsorozat pedig végül úgy lett kerek, hogy az ötödik évadban valóban feltűnt Biden maga. A Leslie vs. April című részben a Ben nevű figura (Adam Scott) azzal lepi meg Leslie-t, hogy összehoz neki egy találkozót a politikussal – ami annál is inkább nagylelkű ajándék, mivel Ben a nő vőlegénye, és ez az ő eljegyzési ajándéka a számára. A hősnő öröme pedig olyan mérhetetlen volt, hogy némi vihogás és hitetlenkedés után nyilván kínos helyzetbe hozta magát. Ahogy arról ebben a cikkünkben beszámoltunk, Trump távozásakor, Joe Biden elnöki beiktatásakor egy sor mém született erre a videóra felhúzva, amelyben a twitterezők arról számoltak be, hogy pont úgy érzik most magukat, mint Leslie Knope.

(via Ranker)

Nyitókép forrása: Sonja Flemming / CBS via Getty Images.