Korábban sem volt ki a színészek összes kereke, legfeljebb megfeledkezünk a furcsaságaikról, mert a filmjeik jobban fennmaradnak, mint a korabeli bulvárlapok tudósításai. Íme, a klasszikus sztárok titkos élete. (A cikk első része itt  olvasható.)

Joan Crawford és az egománia

Joan Crawford kívülről áloméletet élt. Háromszor nyert Oscart, jótékonykodott, öt gyermeket fogadott örökbe – és állítólag volt egy egyéjszakás kalandja Marilyn Monroe-val. Belül azonban nem volt olyan csodálatos, mint amilyennek látszott. Örökbefogadott lánya, Christina szerint egoista volt, akit folyamatosan mardosott a féltékenység.

Christina a Mommie Dearest című könyvében, amely Crawford halála után egy évvel jelent meg, pokoli anyának állítja be a színésznőt, aki időnként fizikai erőszakot alkalmazott nevelés címén. Emellett dühkitörései voltak, és azzal kínozta fogadott lányát, hogy a szülőanyja meghalt (pedig nem).

Crawford két másik örökbefogadott gyereke ugyan vitatta a beszámolót, mégis hihetőnek tűnik, mert Crawford őrületét máshol is dokumentálták. Gyanús körülmények közt fogadta örökbe a gyerekeit, aminek az lett a következménye, hogy az egyiket az igazi anyja már napokkal az érkezése után visszakövetelte. De említésre méltó az is, ahogy szabotálta saját filmjének, a Mi történt Baby Jane-nel?-nek a promócióját, hogy nagy riválisa, Bette Davis ne nyerje meg harmadik Oscar-díját.

Elizabeth Taylor – eljegyzés bosszúból

Valószínűleg bárki meg tudna nevezni egy olyan színésznőt, aki eljátszhatná Kleopátrát, de olyat már nehezebben, akinek a magánéletét a Vatikán elítélte – Elizabeth Taylornak ez a bravúr is összejött.

Élete során nyolcszor ment férjhez, végtelen számú viszonya volt, minden adandó alkalommal berúgott, és nagyon élvezte, amikor botrányt okozott. Miután kétszer is feleségül ment Richard Burtonhoz, majd elvált tőle,

annyira bedühödött, hogy eljegyeztette magát, csak hogy bosszantsa az exférjét.

A sztori még akkor kezdődött, amikor Noel Coward Private Lives című színdarabjában szerepeltek együtt, ahol a legrosszabbat hozták ki egymásból. Felváltva jelentek meg részegen, kiestek a szerepükből, kihagytak előadásokat. Taylor egyik hiányzásakor Burtonnek elege lett, elment Vegasba, és feleségül vette Sally Hay-t. Amikor Taylor meghallotta a hírt, annyira feldühödött, hogy bejelentette eljegyzését Victor Lunával. Nem mintha valaha is gyűlölte volna a volt férjét, később ugyanis azt állította, hogy harmadszor is összeházasodtak volna, ha Burton nem hal meg.

Bette Davis és a robbanásveszély

A klasszikus Hollywood egyik utolsó moziistennője volt, de jaj volt annak, aki kihúzta nála a gyufát. A hangulata egy pillanat alatt meg tudott változni. William Frye producer visszaemlékezése szerint egy este Davis és ő Herschel Daugherty rendezővel vacsorázott, amikor Daugherty elkövette azt a hibát, hogy az ujját Davis arca felé mutatta. A színésznő erre úgy leüvöltötte a rendező fejét, hogy sikerült kiürítenie a fél éttermet. Rögtön utána visszatért a szokásos önmagához, mintha mi sem történt volna.

Amennyire legendás volt Davis temperamentuma, annyira hírhedt volt az aprólékossága. Amikor például kutyát castingolt az Ellopott élet című filmjéhez, ahelyett, hogy bevont volna egy háziállat-castingost (ilyenek léteznek), Davis személyesen „hallgatta meg” az összes korcsot Los Angelesben. A kutyának nem is volt nagy szerepe, csak egy kulcsjelenetben szerepelt. A kiválasztott eb ráadásul túlságosan félt tőle ahhoz, hogy rendesen színészkedjen.

Végül a Joan Crawforddal való legendás viszálya is említést érdemel. Miután Crawford elintézte, hogy a Mi történt Baby Jane-nel?-ért ne kapjon Oscart, bosszúból az újabb közös filmjük,

a Csend, csend, édes Charlotte egész forgatását azzal töltötte, hogy próbálta Crawfordot kirúgatni, egy olyan tervvel, amelyet maga Machiavelli is túlságosan machiavellista cselszövésnek tartott volna.

Jimmy Stewart, a csempész

James Stewart csak a filmvásznon tűnt visszafogottnak. A második világháborúban, amikor már híres volt, átrepült Európa felett egy bombázórepülővel, és később a francia kormány "Franciaország felszabadításában nyújtott kivételes szolgálataiért" jutalomban részesítette. Elismerésre méltó módon, mindebből nem akart hasznot húzni: beleíratta a hollywoodi szerződésébe, hogy háborús sikereit soha nem lehet felhasználni egy film reklámozására.

A legextrémebb húzása azonban az volt, amikor nemzetközi csempésznek állt. Azzal bízták meg, hogy egy jeti mumifikálódott kezét szállítsa Nepálból az Egyesült Királyságba. Megcsinálta, méghozzá úgy, hogy a felesége fehérneműjébe rejtette.

Mindez az 1950-es években történt, amikor még nem tűnt abszurdnak a gondolat, hogy valahol a Himalájában rejtőzik egy órási hóember. Híre ment, hogy nepáli szerzetesek birtokában van egy "jeti" kéz, és az akkoriban Indiában tartózkodó Stewart tűnt a legjobb embernek a kicsempészésére. Sajnos kiderült a kézről, hogy hamisítvány.

Alec Guinness, a kontrollmániás

Az eredeti Obi Wan Kenobi, Alec Guinness volt Nagy-Britannia egyik legnagyobb filmes ikonja. Elegancia, visszafogottság – ő volt az angolság kvintesszenciája. Legalábbis a filmvásznon. A mozivásznon kívül Guinness egy megszállott irányításmániás volt, aki nem engedett senkit önállóan dönteni a környezetében.

A sztárról szóló életrajzi kötetében Piers Paul Read megírta, hogy szinte minden találkozása Guinnesszel feltűnően furcsa volt. A színész imádott munkaebédeket és vacsorákat tartani, ahol mindenkit megkérdezett az asztalnál, hogy mit szeretne, majd a válasz hallatán kijelentette: "Nem, nem, az nem ízlene nektek!", majd odahívta a pincért, és pontosan az ellenkezőjét rendelte. Read szerint Guinnessnek pontos elképzelése volt arról, hogyan kell minden interakciónak lezajlania, és nem volt hajlandó semmilyen ellenérvet elfogadni.

Otthon, a családjával se bánt különben. Apja annak idején álladóan távol volt, és egy részeges, tolvaj anyával nőtt fel, és az iránta érzett gyűlölete egyfajta reflexszerű nőgyűlöletbe csapott át. Felnőttként ez abban mutatkozott meg, hogy lépten-nyomon a felesége, Merula tudtára adta, hogy ostobának tartja. Read szerint Guinness felismerte a saját bunkóságát, és próbálta is elfojtani, de végül mindig előtört belőle.

Humphrey Bogart, a nagyon hetero

Bogart volt a nagybetű férfi, akinek a férfiasságához semmi kétség nem fűződhetett. Egy könyv állítása szerint azonban

a legendás színész nem volt teljesen biztos a szexualitásában, ezért több mint ezer nővel feküdt le, hogy bebizonyítsa magának, hogy hetero.

Mindezt a Humphrey Bogart: The Making of a Legend című könyv szerzője állítja olyan magánbeszélgetésekre támaszkodva, amelyekben Bogie arról beszélt, hogy a szexualitásával való küzdelmében az öngyilkosság gondolatáig is eljutott. Manapság rengetegen vállalják fel, hogy mindkét nemhez vonzódnak, de Bogart idejében az is komoly bűntudatot okozhatott, ha valaki mindezt csak saját magának vallotta be. És az egyetlen gyógyír a biszexuális érzéseire az volt a színésznek, hogy ezrével vitte a nőket ágyba.

Tippi Hedren és a házi oroszlán

Tippi Hedrent a filmrajongók leginkább arról ismerik, hogy Alfred Hitchcock 1963-as thrillerében, A madarakban nagyon rettegett a madárrajoktól. A valóságban viszont semmilyen állattól nem félt, attól a 400 kilós hím oroszlántól például biztos nem, amellyel megosztotta hollywoodi otthonát.

Hedren évtizedek óta tevékenykedik a nagymacskák megmentéséért, amit a különféle szervezetek rengeteg díjjal ismertek el. Így került hozzá Neil, az oroszlán is, aki tényleg úgy viselkedett, mint a ház ura volt. A vendégek látogatásakor végigsétált a nappaliban, és néha egy ágyban aludt Hedren tizenéves lányával, Melanie Griffith-tel.

Neil ugyan nem marcangolt szét senkit, de később más oroszlánok is kerültek a családhoz, és ők már nem voltak annyira barátságosak. Az idén 92 éves Hedren ma már elismeri, hogy "hihetetlenül nagy hülyeség volt" oroszlánt tartani a házában.

Via: Grunge