A Suszter szabó baka kém a régivágású hidegháborús kémfilmek legjobb hagyományait eleveníti fel, nincsenek látványos üldözések vagy lövöldözések, csak fojtogató bizalmatlanság. Bónusz: magyar színészekkel!
A Suszter szabó baka kém hazai dicséretekor mindenképpen ki kell emelni, hogy a film elején gyorsan rövidre zárt leszámolás a hetvenes évek Budapesten játszódik, így a Verseny utca, a Párisi udvar és a Nyugati pályaudvar is fontos szerepet kap. Ez a küldetés képezi minden további tépelődés alapját, miközben olyan magyar színészek fondorlatoskodnak, mint Mucsi Zoltán, Kálloy Molnár Péter és Csuja Imre, sőt a magyar nyelvű dialógok is fontos szerepet kapnak - amelyek pont a magyarra szinkronizált változatban sajnos elvesznek! Mucsi Zoltán egyébként egy interjúban el is mondta, hogy noha alig néhány percre látszik a filmben, a kulcsfontosságú jeleneteket három napon át forgatták Budapesten. (Érdekesség, hogy a film alapjául szolgáló regényben ez a rész eredetileg Csehszlovákiában játszódik, produkciós okokból írták át a könyvet, és tanultak meg néhány mondatot magyarul az angol színészek.)
Ebből is látszódhat már, hogy a Suszter igazi minőségi film: a John le Carré kisregényből készült már egy hétrészes minisorozat, sőt rádiójáték is a BBC jóvoltából, ami nem csoda: bőven van annyi fordulat, meglepetés a történetben, ami másik hat filmet is kitenne. A Suszter nagyon tömény film, minden pillanatára teljes figyelemmel kell koncentrálni, minden pillantásnak, biccentésnek, beállításnak, hangfoszlánynak súlya, értelme és célja van. Így aztán könnyű is elveszni a film világában, ahogyan a szereplőknek, úgy a nézőnek is folyamatosan résen kell lennie, egy perc figyelmetlenség vagy könnyelműség végzetes következményekkel járhat.
A történetet tulajdonképpen nem is lehet összefoglalni: maradjunk annyiban, hogy a hidegháború legsötétebb éveiben a brit titkosszolgálat legfelső köreibe épült szovjet árulót keresik. A titkosított adatok tengerében ez eleve nehéz feladat lenne, hát még hogy az egész filmet belengi a bizalmatlanság mérgező füstje! Mindenki gyanakszik mindenkire, akárki lehet áruló, kettős ügynök, vagy ahogyan a filmben mondják: vakond.
A Suszter az a fajta régivágású kémfilm, amilyen már csak nagyon ritkán fordul elő a moziban vagy tévében: látványos csinadratták helyett okos és fordulatos történetével hódítja meg a nézőket - bár való igaz, hogy jogosan lehet ósdinak, régimódinak és idejétmúltnak tekinteni a film által bemutatott történetet és elbeszélésmódot is. A Suszter fojtogató légköre egyszerre visszafogott és kegyetlen, legyen szó munkáról vagy magánéletről, ebben a világban nincs szerelem és nincs humor.
A Suszter egy angol lord finomságával mesél egy roppant bonyolult történetet - Gary Oldman olyan lélegzetállító alakítást nyújt Georges Smiley szerepében, hogy egy interjúban el is ismerte, a saját anyja nem tudná úgy dicsérni, ahogyan a kritikusok! És mellette még ott van Colin Firth, Mark Strong, Benedict Cumberbatch, Jonh Hurt, Tom Hardy és mindannyian brillíroznak, mert a Suszter ugyan sokszereplős film, ahol minden rezdülés kiemelkedően fontos. Ehhez hozzájön még az is, hogy a két kulcsfontosságú szereplőt (Karla és Ann) nem is látjuk soha szemből - mindezek már Tomas Alfredson rendezőnek a döntései, aki már előző filmjével is (Engedj be!) rengeteg rajongót szerzett és most is bizonyította, hogy elképesztő hangulatteremtő képessége van. A Suszter szabó baka kémet szeretik általában a fordulatos és jól megírt forgatókönyvéért dicsérni (Oscar-díjra is jelölték az íróját), de fontos hangsúlyozni, hogy milyen jó nézni is ezt a filmet, ami a kiemelkedő látványtervezés és az operatőri munka eredménye, ami nem kis feladat volt, tekintve, hogy a sztori igen nagy része poros akták között játszódik.
John le Carré regénye a Karla-trilógia első darabja: a filmadaptáció sikeres fogadtatása után a producer és az írók is szeretnének folytatást, az azonban még nem tisztázott, hogy ezek hogyan kapcsolódnak majd a két regényhez (Hajsza, Csapda).
Pontszám: 5*/5
Kinek? Az okos és csavaros történetek rajongóinak.
