Nem könnyű harag és részrehajlás nélkül szólni a magyar-angol együttműködésben készült A harag napja című filmről. Ne is próbálkozzunk vele. Állítólag ez a legnagyobb közös vállalkozás, amit brit partnerrel hazai gyártók valaha is készítettek. A mozidarabot több mint 40 napon át Fóton és Gödöllőn forgatták, munkát adva ezzel a legkülönbözőbb szakmák képviselőinek, a büfésektől a sminkesekig. Vélhetően magyar istállók tulajdonában volt az az öt ló is, melyek egyikéről az idősödő angol filmsztár helyett magyar kaszkadőr esett le. Hazai színészek kaptak szerepet a filmben, és hazai operatőr készítette a sötét időkben játszódó történet sötét tónusú képeit. Az elfogultság és a részrehajlás indokolt, hiszen minden törekvést támogatnunk kell, amely új munkalehetőségeket teremt honfitársainknak. A haragról később...
A Spanyol Birodalom fénykorát éli, s 50 esztendővel azután, hogy Kolumbusz fölfedezte Amerikát, megvalósult az egy ország, egy isten eszme. A zsidókat kiűzték, működik az inkvizíció, melynek egyik áldozata Gryllus Dorka lesz, akinek a kínzások ezernyi nemét kétszer is át kell élnie, hiszen a film magyarra szinkronizált változatában anyanyelvén is sikongatnia kell. Egy kisvárosban az elöljárót kormányzóvá nevezik ki. Francisco del Ruiz hatalmas ünnepséget rendez magának. A vigalmat beárnyékolja, hogy Santa Fé herceget, aki különben derék családapa, éppen akkor gyilkolják meg, amikor üzleti vállalkozásba fog egy prostituálttal. Ráadásul egy hatalmas d betűt is a mellére karcolnak. A bűntényt a városka bírója fedezi föl, aki azonnal értesíti a családot, de mire visszatér a tett színhelyére, eltűnik a holttest, s ezzel bizonytalanná válik a herceg hitvesének családi állapota is. Nemsokára újabb nemest mészárolnak le, és az áldozat, akinek a mellére szintén betűt vésnek, eltűnik. Folytatódik a gyilkosságok sora, egészen addig, amíg a holttesteken levő írásjelekből össze nem áll Celanói Tamás himnuszának első szókapcsolata: Dies irae. Amennyiben az angol- magyar film készítői az Ének az utolsó ítéletről teljes szövegének a közlésére is vállalkoznak, akkor hosszabb filmsorozat elé nézünk...
A harag napja forgatókönyvét a magyar néző számára ismeretlen rendező, Adrian Rudomin írta, s ő bizonyára tudja is, miről szól a történet. Állítólag éveken keresztül dédelgette magában a sztorit, de a kényeztetés nem tett jót az ötletnek. Figyeljünk inkább az egyes szereplők sorsára. A főhős, Ruy de Mendoza, akit az egykori mozicsillag, a különös nézésű Christopher Lambert személyesít meg, magányos férfi. Bíróként a rend és a világi törvényesség letéteményese, ám éppen saját lelkében képtelen úrrá lenni a zűrzavaron. Ideje nagy részét a kocsmában tölti, ahol gyakori poháremelések közepette elmereng a múlton. Anyja Antwerpenbe küldte tanulni, s ott ismerkedett meg jelenlegi feleségével, Oroszlán Szonjával. Az asszony bigottan vallásos, minden vasárnap misére megy. S bár két gyermekük született, a feleség számára a testiség az ördög incselkedése. Kapcsolatuk elhidegült, s ezt mi sem bizonyítja jobban annál, mint hogy amikor egymásra néznek, akkor sem találkozik a tekintetük. Egy tönkrement házasság jelképéről van szó, minden egyéb magyarázat merő rosszindulat... Lambert a szó szoros értelmében nagy erővel jeleníti meg a bíróban lezajló belső vihart. Mielőtt kimegy az ajtón, belerúg a székbe, rendszeresen összetöri a vázákat. Csak akkor nyugszik meg, amikor Oroszlán Szonját utoléri a végzete, s a férfi elveheti feleségül gyermekkori szerelmét, akinek a férjét szintén eltették láb alól. Az új házasság egyúttal a vallási és emberi önazonosság megtalálását is jelenti. Ennek részletezése és magyarázata azonban éppen olyan reménytelen vállalkozás lenne, mint A harag napja című film.
