Egy letűnt kor, egykor élt emberek és egy vidék kel életre egy akkor tájt ötéves kislány szemével filmvásznon. Valahol Franciaországban a sors szeszélye összehoz néhány férfit a lápvidéken.
Riton jószívű, kicsit együgyű és iszákos ember. Hiába van felesége és három gyermeke, szemében mindig ott bujkál szomorúság: egykori. szerelmét, Pamelát, nem tudja elfelejteni. Barátja Garris a háborúból keveredett a lápvidékre. Csak néhány napot akart maradni, de azóta tizenkét év telt már el. Együtt járják a vidéket gyöngyvirágot, csigát gyűjtenek. A láp eltartja őket.
Amedée öregedő, finomkodó arisztokrata, aki már évek óta nem beszél az apjával. Számára az egyszerű élet, a Ritonnal és Garrissal eltöltött idő maga a nagy kaland.
Pépé, a városban él. Családja takargatja a múltját, de sok-sok év után rájön, hogy az ő igazi világa, lehet akármennyi pénze, mégis a láp maradt, hisz ott Garrisban és Ritonban igaz barátokra talált.
A közösen eltöltött nyár mindannyiuk lelki sebeit meggyógyítja, elfelejtik bánatukat, újra rátalálnak önmagukra. Az ősz beköszöntével elröppennek a gondtalan napok is. A társaság széthull, mert már boldogulnak magukban is a világgal.
