Richie Mehta első filmje igazi, mai modern mese. Ráadásul a legjobb mesék közül való, mert úgy beszél becsületről, gazdagságról, szeretetről, megváltásról, hogy képes messzire elkerülni a szentimentalizmust.

Siker
Richie Mehta torontói születésű, indiai rendező első nagyjátékfilmjének, az Amalnak, 2007. szeptember 13-án volt a premierje a Torontói Nemzetközi Film Fesztiválon. Az eltelt több mint másfél évben számos fesztivál meghívást kapott a film, s legtöbbször nem hagyták díjak nélkül. Így joggal remélte mindenki, hogy Kanada ezt a filmet nevezi a legjobb külföldi film kategóriában az Oscar-ra. Bár Kanada indította is a filmet, végül nem az Amal jutott a szűkített kilences listába. Helyette Benoit Pilon The Necessities of Life című filmje várhatja izgatottan a január 22-i eredményt, hogy bent marad-e a legjobb öt között.

Amal
A film Új Delhiben játszódik, s főszereplője Amal, a szegény, becsületes és az életével elégedett riksás. A történet több szálból építkezik, de az igazi csavart egy bogaras milliomos okozza, aki csalódva az életben, a körülötte élő emberekben, halála előtt a város utcáit járva keresi az emberiség megmentőjét, az egyetlen embert, aki tiszta jellemével megérdemli, hogy óriási vagyonát ráhagyja. Bolyongásai során találkozik Amallal, akit a milliomos goromba viselkedése sem tud megtörni: becsületesen visszaadja a visszajárót. A film mellékszálai elsőre nem kapcsolódnak szorosan a fővonalhoz. Azonban ezek a részek segítik, hogy minél jobban megismerjük Amal személyiségét, mozgatórugóit, érzéseit, gondolatait.

India
Az élet ilyen típusú elfogadása a mai világban valószínűleg Indián kívül már el sem képzelhető. India hiába rendelkezik fejlett számítástechnikai iparral, hiába van atombombájuk, hiába fejlesztik rohamosan a közlekedésüket (a filmben többször említik a metroépítést, mely tönkreteheti a riksások életét), mégis egy olyan vallással, filozófiával rendelkezik, melyben az adott kasztba született emberek képesek elfogadni az életet olyannak, mint amilyen. Egy európai számára szinte felfoghatatlan és talán sajnálatra méltó az a típusú elfogadás, ami Amalt is jellemzi. Fontos, hogy elfogadásról van szó és nem beletörődésről. A legmeglepőbb és egyben a legirigyeltebb, pedig az így megélt élet boldogsága. Hiszen bár mennyire furcsa - a szegénység, a kilátástalanság, a reményvesztés ellenére - Amal boldog.

Rendező
Richie Mehta egyaránt jól ismeri a kanadai és az indiai filmkészítés körülményeit. Bár sokan gondolják úgy, hogy az indiai film termékenyen hat az európai és az amerikai filmművészetre, a fiatal kanadai rendező másként látja. Szerinte az európai kultúrában nehezebben elfogadható, hogy az indiai filmekben a szereplőket elsősorban az érzelmeik mozgatják. Így sokszor az európai nézők nem értik, vagy nehezen követik az eseményeket. Richie Mehta szerint az indiaiak ösztönösen cselekszenek és csak később gondolkodnak. Pont fordítva, mint a nyugati kultúrában. Ezt az egzotikumot használva, a tehetséges rendező szerint, az indiai film képes lesz az érdeklődést fenn tartani.

Szereplők
Bár idehaza nem éppen az indiai film a legelterjedtebb, azért érdemes megemlíteni, hogy milyen híres sztárok játszanak az Amalban. Naseeruddin Shah az Esküvő monszun idején vagy a Szövetség című filmekből lehet ismerős. Roshan Seth a Gandhi-ban és az Indiana Jones és a végzet templomában tűnt fel, míg Seema Biswas többek között, a nálunk is ismert Shekhar Kapur rendezte Bandit Queen című filmben játszotta a főszerepet. Már ez a pár színész is jól prezentálja, hogy bár Richie Mehta első filmjéről van szó, nem jelent sem kis költségvetést, sem amatőr kategóriát.

Végeredmény
Elég nehéz úgy a filmről és a történetéről beszélni, hogy az ember elkerülje a giccs, a pátosz csapdáit. Nagyon egyszerű eszközökkel mesél a film a siker és a gazdagság kereséséről. A film természetessége hol az olasz neorealizmust, hol a dokumentumfilmeket idézi meg. Miközben a film, a filmkészítés szeretet is megjelenik a képekben. Ez pedig már a francia újhullám könnyed és ihletett pillanatit idézi fel. Az Amal című film olyan választ ad a feltett kérdésre és olyan úton mutatja be, amely után egyszerre csalódunk önmagunkban, és egyszerre ülteti el bennünk a remény csíráját.

Kinek ajánljuk?
- Sorozatgyilkosoknak.
- Vallásos és nem vallásos embereknek.
- Gazdagoknak és szegényeknek.

Kinek nem?
- Milliomosok örököseinek.
- Az ördöggel szerződést kötötteknek.
- Politikusoknak.


10/10