Az egyik legismertebb és legkelendőbb németországi fantasy-írónő, Cornelia Funke Tinta-trilógiájának első filmes darabjában a sok látványelem mellett azt vélhetnénk, azt sugallják, olvasni veszélyes. Pedig nem.
Írott alapok
Tulajdonképpen kettős gyökerű a manapság elharapózó, gyermekeket (tinédzsereket) célzó fantasy (b-) irodalom. Egyrészt mindennek - és mindenkinek - az alapja az angol John Ronald Reuel Tolkien (1892-1973) és az ő halhatatlan A Gyűrűk Ura-trilógiája, ehhez kapcsolódóan az ír Clive Staples Lewis (1898-1963) és az ő "narnikus" krónikáját is meg kell említenünk (nem mellesleg: a legenda szerint a két fantáziamester azon versengett, ki tud maradandóbbat alkotni). Másrészt pedig a német Michael Ende és a Végtelen történet. Most egy újabb kollegina jelentkezett a kontinensről, Cornelia Funke, akinek a három részes Tinta-regénysorozata az egyik legkelendőbb olvasmány a mai kisemberek körében.
Filmes előképek
Most Iain Softley, a Backbeat, az Adatrablók, A galamb szárnyai, K-PAX - A belső bolygó és A titkok kulcsa rendezője veselkedett neki az írott matériának (biztos, ami biztos: Funke asszony társ-forgatókönyvíróként és producerként közreműködött). A fentebb említett klasszikusok filmes átiratain - Peter Jackson alapműve, A Gyűrűk Ura-filmtrilógia (A Gyűrűk Ura - A Gyűrű Szövetsége, 2001, A Gyűrűk Ura - A két torony, 2002, A Gyűrűk Ura - A király visszatér, 2003), a vitatható sikerű Narnia-filmek (Narnia krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, 2005, és Narnia krónikái - Caspian herceg, 2008, rendező: Andrew Adamson), Wolfang Petersen 1984-es, intő példával szolgáló félbevágott Végtelen története és a még sutább folytatása (Végtelen történet 2., rendező: George Miller, 1990) - kívül gazdag előképekkel vághatott bele Softley a munkába: Elég ha az "ősök" közül (mondjuk) Jim Henson, 1986-os Labirintusát (az egyik forgatókönyvíró a "Monty Pythonos" Terry Jones, a főszereplők: Jennifer Connelly és David Bowie voltak), Ron Howard 1988-as Willow-ját (a forgatókönyvet maga a nagy George Lucas írta, a főbb szerepekben Warwick Davis és Val Kilmer láthatók), vagy az utóbbi idők Lemony Snicket - A balszerencse áradása (rendező: Brad Silberling, 2004), Eragon (rendező: Stefen Fangmeier, 2006), Arthur és a villangók (rendező: Luc Besson, 2006), Az arany iránytű (rendező: Chris Weitz, 2007) és A Spiderwick-krónikák (rendező: Mark Waters, 2007) című filmjeit említjük. (Biztosan kihagytunk valamit és valakit, de mindenki a maga ízlése szerint toldhatja a listát.) Joanne Kathleen Rowlingról és a Harry Potter-univerzumról nem is szólva. Merthogy egyébként mindegyik rendelkezett/rendelkezik írott alapanyaggal.
Tintaszívvel betörök
Most a felnőttek fordulnak a gyermekirodalomért. Vélhetően azért, mert ez a világ bizony úgy rossz, ahogy van. Sőt: annál is rosszabb. Eddig a korosabbja mondott mesét a kisebbjének, de most, ahogy Adam Sandler Esti mesék című filmjében is történik, a picik szövik a mesét, a nagyok asszisztálnak hozzá - és vagy teljesül a kívánságuk, vagy nem. Jelen esetben arról van szó, hogy a "Végtelen történet felcseperedett Bux Barnabás Boldizsárja", vagyis Mortimer "Mo" (Brendan Fraser), a könyvkötő-antikvárius vissza akarja kapni szeretett feleségét, Resát (Sienna Guillroy), merthogy a férfi "varázsszavú", azaz ha fennhangon felolvas egy könyvből, az valósággá válik, ám mivel egyensúly szabályozza a képzelet és a realitás világát, ha onnan áttoppan egy szereplő, innen szintén elnyelődik valaki. Így veszett nyoma anno Resának, s így rekedt nálunk a mesebeli Porkéz is (Paul Bettany) - de így tör minden világok uralmára a gaz Kaprikornusz (Andy Serkis) is. Miközben Mo - és kislánya, Meggie (Eliza Benneth), és nénikéje, a titokzatos Elino (Helen Mirren) - az egykori "elnyelő" könyvet, a Tintaszívet kutatja, meg kell küzdeniük a gonosszal és teremtményeivel.
Jó, jó - de...
Az írott szó ebben az esetben maradandóbbra, jóval értékesebbre sikerült, mint a látott világ, és ebben - ebben biztosak vagyunk - óriási szereppel bírt a magyar fordító, Tandori Dezső. A hazánkban korábban már Bűvölet címmel napvilágot látott Funke-regény (Tintenhertz) Softley minden vizuális erőfeszítése (erőlködése) dacára nem képes azt a mélységet és bájt hozni, amit a regény. Be kell lássuk, nem ez a fantasy-film fogja megváltani a kétségbeesett felnőttséget.
Kinek ajánljuk?
- Akik szeretnek szájtátva nézni (mint a moziban).
- Brendan Fraser barátainak.
- Fantasy-függőknek.
Kinek nem?
- Akik szeretnek olvasni.
- Akik a saját fantáziájukban bíznak (alapvetően kerülik a késztermékeket).
- Dokumentumfilmeseknek.
5/10
