Amerika. A szabadok földje, a bátrak hazája. De nem a háborús bűnösöké, mert az amerikai állampolgár nem lehet, ők mindig jófiúk. A filmekben legalábbis. De Clint Eastwood, az öreg mester azért egy kicsit finomít a dolgon, pedig a vén rókánál kevés republikánusabb rendező van manapság, főleg élvonalbeli. Filmje Oscar kompatibilis. Életrajzi, háborús, hősies, amerikai. Tuti befutó. Hamarosan kiderül, jelölést kapott bőven.
Chris Kyle-t (Bradley Cooper) tőrőlmetszett, keménytökű texasi redneck. Egyszerű, mint az ék, erős a karja, erős a patriotizmusa. Rodeókon haknizik a betevőért, és vigyáz az öccsére. Mentalitását otthonról hozza, nem agyal rajta. Egy terrortámadás hatására beáll katonának, hogy hazaszeretette tettekben is megnyilvánuljon. Kiderül, hogy remek lövész, így sniper lesz belőle. Senki sincs biztonságban tőle, aki fegyvert emel az övéire. Távolról végez mindenkivel, legyen az nő vagy gyerek, az ellenség az ellenség. Igazi hős, sőt Legenda válik belőle. Időközben leakaszt egy csinos asszonykát is, aki otthon várja egyre fogyatkozó türelemmel. Mire végül leszerel, ő lesz minden idők legeredményesebb amerikai mesterlövésze 160 igazolt és még vagy száz meg nem erősített találattal. Nem semmi. És mivel ő egy igazi hős, még büszke is erre a valóban nem mindennapi teljesítményre, nincs lelkiismeret furdalása. Végülis csak tette, amire vállalkozott. És milyen jól.
Sokan azt mondják, ez a film egyoldalúan dicsőíti az amerikaiak háborús cselekedeteit. Nincs így. Ez egy egyszerű fickó története, aki tenni akart valamit, és jól csinálta. Persze, ha mondjuk pék lett volna nem készült volna róla film, de ettől még nem kevésbé érdekes a története. Eastwood nem titkolja politikai nézeteit, de ez nem jelenik meg a filmben. A film háborúról szól, de nem dicsőíti azt. Inkább bemutatja, hogy milyen hatással van mindkét félre. És ez csak rossz lehet. Szintén mondják, micsoda rossz emberek ezek, akik nőket, gyereket ölnek parancsra, ha kell. Nem, ők nem emberek, hanem katonák. Aki nem érti a különbséget, annak nehéz elmagyarázni a dolog pszichológiáját. Kyle is csak idővel érzi úgy, talán ideje lenne hazamenni a családhoz. Szereti a feleségét, és a gyerekét, de azt is, amit csinál, így nehéz döntést kell hoznia. A háború őt is megváltoztatja, de van aki még rosszabbul járt. A jó szándéka mellett ez lesz a veszte.
Mivel életrajzi regény alapján készült egyértelműen Kyle-ról szól a film, mindenki más csak marginális szinten kap játéklehetőséget. Persze a család, tesó, feleség, bajtársak is vannak a filmben, de csak hogy általuk jobban megismerhessük őt. Cooper pedig sokat köszönhet az ügynökének. A kezdeti szépfiú szerepekből eljutott az Oscar jelölésig, nem is érdemtelenül. Jó színész, és most végre lehetőséget is kap rá, hogy megmutassa. Eggyé válik a karakterrel, redneckebb lesz a rednecknél, szakállasabb a kanadai favágóknál, precízebb egy svájci óránál. Macska-egér játéka a rá vadászó irakiakkal pedig kellően drámai csúcspontot hoz a filmbe. A fényképezés nagyon tetszetős. A harci jelenetek feszesek és pörgősek, realisták és halálosak. A többi pedig érzelmes, vidám, vagy éppen szomorú, mikor mire volt szükség.
A film persze sok témát kerül (jogos volt-e a megszállás, civil veszteségek), de ez jelen esetben nem baj, nem ez volt a cél. Életrajzot láttunk, és a főszereplő sem rágódott ezeken, így nem kapnak hangsúlyt. Mi azért persze vitatkozhatunk ezekről, de ettől nem lesz rossz film, mert amit vállalt, azt maximálisan teljesíti.
Egy film, amiben van háború, és amiről csak annyit mond: bizony vacak dolog benne lenni, és nem maradsz ugyanaz, mint aki előtte voltál. Nem csak a háborús filmek kedvelőinek ajánlom. Akciófilmként, drámaként is megállja a helyét.
Az imdb-n 7,5 pontot adnak rá, az RT indexe pedig 73%. Egyet kell értsek velük,
Szerintem 75%.
Illés Heni szerint: 90%
