Amikor a humoristák leveszik a kesztyűt – A legkeményebb beszólások

Chris Rock pofonnal díjazott oscaros poénja még az ártalmatlanabbak közé tartozik. Íme, a legdurvább oltások!

A 94. Oscar-gála mémmé vált nagy pillanatát, a Will Smith – Chris Rock csörtét sikerült minden oldalról körbejárni, a sallert elemezték a testbeszédszakértők, az alopéciáról pedig annyit megtudtunk, hogy már PHD-dolgozatot is tudnánk írni róla, és lassan az is kiderül, hogy milyen hatása lesz Smith karrierjére az incidensnek.

Arról viszont talán kevesebb szó esett, hogy Rock poénja, ami annyira felbőszítette a színészt, teljesen beilleszthető az amerikai roast műfaj évtizedes hagyományába. Vannak olyan „égetős” műsorok, ahol a fő programpont a meghívott vendég froclizása, ilyenkor konszenzuális alapon történik az adok-kapok, de a különféle díjátadókon is megszokott, hogy a műsorvezető elsüt néhány poént a megjelent hírességek kárára, amihez az „áldozatok” jó pofát vágnak, egyrészt mert tisztában vannak vele, hogy hírességként többet kell tűrniük, másrészt mert a néző is díjazza, ha azt látja, hogy a sztárok képesek nevetni saját magukon. Mutatjuk is azokat a poénokat, amelyeknél nem egy saller lett a csattanó, mégis hasonlóan emlékezetesek.

Don Rickles vs Sinatra, Reagan, Eastwood 

Az égetős poénokról nem lehet toplistát készíteni a műfaj legendája, a 2017-ben elhunyt Don Rickles említése nélkül. A komikus, aki színészként olyan filmekben tűnt fel, mint a Kelly hősei vagy a Casino, akkora mestere volt az „insult comedy”-nek, hogy megtisztelve érezhette magát mindenki, akibe beleszállt. Amikor 1957-ben először találkozott Frank Sinatrával, rögtön ezzel a mondattal indított:

Érezd magad otthon, Frank. Üss meg valakit.”

Clint Eastwoodnak így kedveskedett:

Clint, sajnálom, de ki kell mondanom azt, amire itt most mindenki gondol: pocsék színész vagy.”

1974-ben pedig az akkor még csak kormányzó Ronald Reagant égette:

Feketék, fehérek, zsidók, mi mindannyian ugyanazért dolgozunk , szeretnénk megfejteni, hogy hogyan lett belőled kormányzó.”

Rock vs. Nicole Kidman

 

Aki ismeri Chris Rock munkásságát, az aligha lepődött meg azon, hogy Oscaron se fogta vissza magát, neki pont a beszólogatós humor a védjegye, amit nemcsak a saját fellépésein, de a talk show-k vendégeként is művel. És ugyanezt tette akkor is, amikor először vezethette az Oscart 2005-ben, ahol főként azzal viccelt, hogy Jude Law a szegény ember Tom Cruise-a. Volt akkor is olyan, aki nem díjazta a poént, Sean Penn annyira felhúzta magát rajta, hogy az egyik díj átadása közben biztosította a közönséget arról, hogy Law igenis jó színész.

Később Cruise exnejét, Nicole Kidmant is megszólította.

A gálán csak akkor látni színészi játékot, amikor a színészek eljátsszák, hogy nem is csalódottak, amiért vesztettek. Nicole Kidman olyan szélesen mosolygott, hogy járt volna neki egy Emmy-díj az Oscar-gálán nyújtott alakításáért. Gondoltam is magamban, ha a filmedben lettél volna ilyen jó, akkor megnyerted volna az Oscart.

Rock vs. Jada Pinkett Smith

A 2016-os gálán pedig így kommentálta, hogy Will Smith neje bojkottálja az Oscart:

Jada Oscar-bojkottja olyan, mintha én meg Rihanna bugyiját bojkottálnám. Engem se hívtak meg oda..."

És ugyanitt Will Smith-re is kitért.

Nem fair, hogy hiába alakított nagyot Will, még csak nem is jelölték. Igaz, az sem fair, hogy 20 millió dollárt kapott a Vadiúj vadnyugatért.

Rock vs. Jennifer Lopez

Rock vezette az MTV Video Music Awards 1999-es díjátadóját is, ahol a közönség soraiban helyet foglaló Jennifer Lopezhez is volt pár kedves szava.

Jennifer Lopez két limuzinnal érkezett ma, az egyikben ő volt, a másikban a segge.

Szeretlek Jennifer, de nem adsz hálát elégszer a seggednek. Nézem a tévében, hogy megköszönöd a sikereid az anyukádnak, az apádnak, a drámatanárodnak, csak a seggednek nem. Mondj köszönetet a seggednek is, mielőtt még szólókarrierbe kezd, mert ő a nagyobb sztár.”

Andrew Schulz vs. Will Smith és Jada

A YouTube egyik legismertebb komikusa és megmondóembere, Andrew Schulz a legtöbb stand-upos kollégájához hasonlóan eléggé zokon vette, hogy egy humoristát pofon vertek egy viccért, majd az elkövető még álló ovációt is kapott. Schulz úgy döntött visszavág, és megmutatja, hogy Rock ártalmatlan poénjához képest milyen is lenne az, ha valaki tényleg nekimenne a Smith házaspárnak. A háromperces monológból ezek a talán még szalonképesnek nevezhető poénok:

Will Smith úgy nézett ki tegnap, mint aki Philadelphia utcáiról jött, Jada meg úgy, mint aki a Philadelphia című filmből.
Will rávilágított a női alopécia problémájára, míg Jada feje rávilágított minden másra.
A balhé után Smith mégis hazavihetett egy Oscart. A díjról beszélek, és nem egy mexikói fickóról, aki megdugta Jadát, miközben Smith a sarokból nézte őket.
Will nem életműdíjat kapott, az annak a vízvezeték-szerelőnek járna, aki kitisztította Jada eldugult zuhanyzóját.

Seth MacFarlane vs Chris Brown

A Family Guy alkotója a 2013-as Oscar-gálán előbb eljátszotta, hogy nem tudja megkülönböztetni Denzel Washingtont és Eddie Murphyt, hozzátéve, hogy „Denzelt ez (a vicc) nem zavarja, nagyszerű humora van, azért is forgatta le azokat a Bölcsek kövére-filmeket”, majd így folytatta:

a Django elszabadul egy olyan férfi története, aki azért küzd, hogy visszaszerezze a leírhatatlan erőszakot elszenvedő feleségét – vagy ahogy Chris Brown és Rihanna hívja, egy randifilm.”

Amy Poehler vs. James Cameron

2013-ban a Saturday Night Live két műsorvezetője, Tina Fey és Amy Poehler kapta meg a lehetőséget, hogy oltogassák a Golden Globe közönségét, és sikerült is egy elég komoly ütést elhelyezniük Kathryn Bigelow exférjének állán.

Nem nagyon követem a Zero Dark Thirty-vel kapcsolatos vitákat, de ha a kínzás a téma, akkor én megbízom annak a nőnek a véleményében, akik három évig volt James Cameron felesége."

Ricky Gervais vs mindenki

Ha már Golden Globe: a brit komikus ötször vezette a gálát, és minden alkalommal egyre keményebb poénokat engedett meg magának. Íme, a legemlékezetesebbek:

Az I Love You Phillip Morris sem kapott jelölést. Ez az a film, amiben két hetero színész, Jim Carey és Ewan McGregor eljátsszák, hogy melegek. Szóval pont az ellenkezőjét csinálják, mint néhány híres szcientológus.
A Volt egyszer egy Hollywood majdnem háromórás. Leonardo DiCaprio is részt vett a premieren, és mire vége lett a vetítésnek, a barátnője, akit magával hozott, már túl öreg volt hozzá.

Mel Gibsonról, akit korábban kigúnyolt:

Nézzétek, biztos vagyok benne, hogy ez a helyzet mindkettőnk számára kínos. Én az NBC-t hibáztatom ezért, Mel meg… ki tudja, hogy ő kiket szokott hibáztatni. Én még mindig rosszul érzem magam miatta, de úgy tűnik, Mel már elfelejtette. Ennyit számít, ha iszik az ember. Mondani akarok valami kedveset róla, mielőtt kijön a színpadra. Szóval: inkább vele fogyasztanék el egy pohár italt a hotelszobájában kettesben, mint Bill Cosbyval.

A gála reprezentációjáról:

A főbb kategóriákban nagyon sok színesbőrű embert méltatlanul mellőztek. Sajnos ezzel kapcsolatban nem tudunk semmit csinálni, mert a hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége sajnos piszkosul rasszista.

Stephen Colbert vs. George W. Bush

A fehér házi tudósítók szokásos évi fogadásán, ahol az elnök és a first lady is részt vesz, 1983 óta hagyományosan egy humoristát is meghívnak, így történt ez 2006-ban is, csak azzal nem számoltak a szervezők, hogy a felkért Stephen Colbert nem fogja majd vissza magát. (Az illetékes utólag bevallotta, hogy nem nagyon ismerte Colbert munkásságát.)

A komikus karakterben maradt, vagyis ugyanazt a bigottan konzervatív figurát alakította, akit a Colbert Report című műsorában. Kiállt az iraki háború mellett, méltatta az elnök egyszerű világképét és a tényekkel szembeni ellenállóképességét. A kínosan feszengő Bush láthatólag nem volt efféle övön aluli iróniára felkészülve, de a sajtó képviselőinek arcáról is lefagyott a vigyor, amikor a humorista megköszönte nekik, amiért voltak olyan kedvesek és nem bolygatták korábban az iraki háborút legitimáló tömegpusztító fegyverek kérdését.

Én kiállok az elnök mellett. Kiállok mellette, mert ő is kiáll dolgokért. Sőt nemcsak a dolgokért, de a dolgokon is. Például romokon, repülőgép-hordozókon, elárasztott városok főterein. És ezzel egy erős üzenetet sugároz, azt, hogy történjen bármi Amerikával, mindig visszavágunk – a világ legjobb propagandafotóival.

Norm MacDonald vs O.J. Simpson

A tavaly szeptemberben elhunyt kanadai humorista a 90-es évek elején az Saturday Night Live „híradóját” vezette, és egyetlen alkalmat sem hagyott ki a folyamatban lévő O. J. Simpson-per kommentálására.

A könyvében O.J. Simpson azt írja, hogy a feleségéért akár egy vonat elé is odaállt volna... Mit mondjak, elég nagy pech, amikor az egyetlen férfi, aki meghalna, érted, megöl."

Amikor pedig bejelentették Simpson felmentését, így reagált: „Most kaptuk a hírt, legalizálták Kaliforniában a gyilkosságot.”

MacDonaldot végül kirúgták az SNL-ből, és a komikus azt gyanította, hogy az O.J.-poénok miatt, az NBC egyik fejese, Don Ohlmeyer ugyanis Simpson barátja és támogatója volt.

Hannibal Buress vs Bill Cosby

Ma már mindenki tudja, hogy az amerikai televíziózás élő legendája, Bill Cosby 1965 és 2008 között legalább 60 nőt erőszakolt meg, de mint Harvey Weinstein esetében sokáig csak pletykákat lehetett hallani. 2014 októberében viszont egy fiatal komikus, Hannibal Buress nekiment a legendának.

„Így beszél (Cosby) »szedjétek össze magatokat, feketék. Én beszélhetek így hozzátok, mert volt egy sikeres sitcomom a 80-as években. És nem káromkodom a színpadon.«

Igen, de közben nőket erőszakolsz, Bill Cosby, ami egy kicsit csökkenti az érdemeidet.”

Buress nem is a nagy nyilvánosságnak szánta a megjegyzést, de a közönségben valaki rögzítette és megosztotta a neten, és nem sokkal később megindult Cosby ellen az eljárás. Poénnak ennél nagyobb hatása nem nagyon lehet.